Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
22. Debreczeni helyi vasút
Detireezeni helyi vasút. 646 Debreczen sz. kir. városa ekként biztosítván szerződésileg- a közúti vasúthálózat kiépítését, — miután a vállalkozó a kikötött biztosítékot 1883. évi julius hó 31-én a városi pénztárba tényleg befizette, — a város hatósága a szerződés és a vasút általános terveinek felterjesztése mellett a közmunka és közlekedési m. k. minisztériumnál a vasúthálózat engedélyezését már 1883. év augusztus havában javaslatba hozta. — A nevezett minisztérium részéről a szerződés határozmányai, valamint a bemutatott tervek megfelelőknek találtatván, a város közigazgatási bizottsága utasíttatott, hogy a vasutvonalak közigazgatási bejárását megtartsa, s ez alapon az építési és üzleti feltételek megállapítása iránt javaslatot tegyen. A vasutvonalak közigazgatási bejárása 1884. évi május hó 5-ik napján tartatott meg, s annak eredménye a felsőbb helybenhagyást megnyervén, ez alapon a közmunka és közlekedési m. k. ministerium a Debreczen sz. kir. város területén létesítendő gőz- és lóerő-üzemre berendezendő közúti vasút építésére és üzletére az engedélyokiratot a következő szövegben kiadta, u. in. : Az engedélyes Lehmann József lovag, porosz királyi kereskedelmi tanácsos (Commerzienrath) a közte és Debreczen sz. kir. város közönsége közt 1883. évi augusztus 4-én létrejött és felsőbb helyen jóváhagyott szerződés alapján jogot nyer Debreczen sz. kir. város területén létesítendő gőz- valamint lóerő üzemre berendezendő s úgy személyek, valamint áruk szállítására szolgáló következő közúti vasútvonalak építésére és üzletére: 1. A m, kir. államvasutak pályaudvarából kiágazólag a kisváradi utczán, a föpiaczou, a Péterfia utczán át a nagyerdei fürdőházig. 2. A főpiaczról kiágazólag, a nagy czeglédi utczán út, a városi színházig. 3. A 25—26. szánni szelvények közül kiágazólag az Istvángőzmalomig. 2. §. A szóban forgó közúti vasút építésénél és üzleténél köteles engedélyes a jelen engedélyokiratnak, a közigazgatási bejárási jegyzőkönyvnek, a közte s Debreczen sz. kir. város közönsége között létrejött s fennebb idézett szerződésnek, végül a csatlakozási feltételek iránt a m. kir. államvasutak igazgatóságával kötött s a kormány által jóváhagyandó szerződésnek határozmányaihoz szorosan alkalmazkodni. 3. §. A vágánytáv a szabványos vasutakéval egyenlő leend. 4. §. Az utezák jelenlegi szinmagassága mindenütt változatlanul hagyandó s azon esetben, ha az utak vagy utezák mostani fekszine idővel módosíttatnék, engedélyes köteles a pályatestet a megváltozott viszonyokhoz képest saját költségén megfelelően átalakítani. 5. §. Az emelkedés a pályán 9°/ 0 0-nél nagyobb nem lehet, nagyobb emelkedés csak külön engedély alapján alkalmazható. A kanyarodásoknak 60 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. 6. §. A pálya építésénél alkalmazandó sínek — aczélanyagot feltételezve — — 18 kilogrammnál könnyebbek folyóméterenként nem lehetnek. 7. §. A kő vagy fakoczka-burkolattal ellátott utczarészeken a burkolat kellő fentarthatása érdekében hossztalpfák alkalmazandók. A kavicsolt utczáknál a kereszttalpfa rendszer alkalmazható. A kereszttalpfák alá kavics használandó s ennek a talpfa alsó lapjától számítva 15 cmt. vastagsággal kell bírnia. A jelen, valamint a 6. §-ban foglalt kívánalmakhoz képest elkészítendő felépítményi részlettervek jóváhagyás végett a kormányhoz felterjesztendők. 8. §. A sínek melléke kőburkolattal oly módon leend felkövezendő, hogy a közúti váspálya kerekei koszorúinak elégséges szabad tér maradván, a pálya
