Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
23. Mezőtur-túrkevei vasút
618 Mezőtür-túrkevei vasút. 2. §. Az engedélyes az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél a jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá a közmunka és közlekedési m. kir. miniszter által 1868. évi április lió 20-án 4973. sz. a. kibocsátott s az országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasut-engedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. törvényczikkel beczikkelyezett vám és kereskedelmi szövetség 8. §-ban elfogadott vasutüzleti rendtartáshoz és üzletszabályzathoz, — a mennyiben azok a jelen engedélyokmány tartalma, valamint a helyi érdekű vasutak számára 1883. évi július hó 29-én kibocsátott forgalmi szabályzat által módosítást nem szenvedtek, — úgyszintén az utóbb idézett forgalmi szabályzathoz, s végűi a mindezekre nézve később alkotandó törvényekhez és a kormány által kibocsátandó rendeletekhez szorosan alkalmazkodni tartozik. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyes által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyes különben úgy a tervek készítésénél, mint az építés kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatja meg. A kormány fentartja magának a jogot, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagj' a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett miniszteri rendelet 6. §. határozata szerint foganatosítandó közigazgatási bejárás eredménye, vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, — másrészt .a közigazgatási bejárás folytán meghatározott pályanyom változást s az engedélyesnek az engedély okmányban biztosított jogai — sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a teriilet kisajátítása annyi térfogatra szorítkozhatik, a mennyi egynyomú síiráthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy bevétel kilométerenként 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad; akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban az engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók oly megjegyzéssel, hogy a közmunka és közlekedésügyi magyar királyi minisztériumnak fenn van tartva, esetről esetre tovább terjedhető könnyebbítéseket is engedélyezhetni. a) Alépítmény. A maximal emelkedési viszony legyen úgy, mint egy áll a kétszázhoz (1 : 20Ó). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmerővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű kereszt-szelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, bogy a korona szélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3*05 méter szélességgel; a részben homok, részben kavicsból előállítandó beágyazás pedig 2*8 méter szélességgel s a sínek lába alatt 0-25 méter vastagsággal birjon. A műépítmények kőből, téglából vagy fából állíthatók elő.
