Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
22. Debreczeni helyi vasút
Debreczciii helj-i vasút. 603 vánta be a tervváltoztatásra nézve, minek folytán a város hatósága a tervezőkkel, s illetőleg azok jogutódja Lehmann József lovaggal tárgyalásokat indított meg, melyek hosszabb időn át folytatott alkudozások után elvégre a következő szerződés megkötését eredményezték, u. m.: Szerzödes. mely egyrészről Debreczen szab. kir. város közönsége, — másrészről pedig Lehman József lovag és porosz királyi bizományi tanácsos, berlini lakos vállalkozó közt, a Debreczen városában nevezett vállalkozó által saját költségén létesítendő közúti vaspálya iránt a következőkben köttetett, u. m. : 1. §. A közúti vaspálya vállalkozó által nem csak személyek, — de teherárúk szállítására is teljesen alkalmasan lesz saját költségén létesítendő s berendezendő ; és a szállító kocsik lovak által vontatandók avagy arra gőzmozdony, vagy másnemű hajtó erőmű lesz alkalmazható, ha azt a város és vállalkozó részéről alakítandó szakértő bizottság a közbiztonságra nézve veszélytelennek fogja nyilvánítani és erre nézve a in. k. kormány is a szükséges engedélyt megadandja. 2. §. A vasút egy vágányú leend, ha csak a város által némely pontokon két vágány nem kívántatik, vagy vállalkozó kérelmére nem engedélyeztetik. 3. §. A személy- és áruforgalom 'észére építendő és forgalomba hozandó s az 1. 2. §§-okban körülirt lóvonatú vasút engedélye egyelőre a következő vonalokra terjed ki. 1) A vasúti indóháztól a nagyerdei fürdő-házig terjedő s mintegy 4000 métert tevő vonalra. — 2. Az „István" gőzmalom városi mostani raktárának érintésével a városi színházig. — 3. Az „István" gőzmalomig. Azon utczákban, melyekben vállalkozó lóvonatú vasútvonalakat létesített, nem szabad egy harmadik részére lóvonatú vasútat engedélyezni; e tekintetben azonban megjegyeztetik, hogy ha Debreczen város közönsége más utczákon egy lóvonatú vasút létesítését, vagy a meglevő vágányokhoz való csatlakozást egy másik vállalkozónak engedélyezné, az ez idő szerinti vállalkozót erről értesíti s nekie egyenlő feltételek mellett más pályázók előtt az elsőséget biztosítja. 4. §. Az egész pálya rendes (normal) vágány-szélességben építendő. — A pálya építés és forgalomhoz használandó anyagoknak jóknak és hibátlanoknak kell lenni, hogy azok által a munkák tartóssága és szilárdsága ne veszélyeztessék. — A pálya azon nyomokon vezetendő, melyeket e czélra a városi tanács kijelöl. — A kikövezett utczákon szabadságában áll vállalkozónak a vasútépítés folytán szükségessé vált szegély-burkolást azon felszedett anyaggal eszközöltetni, melyből az utczakövezet áll. — Netán hiányzó, — vagy a felszedés folytán hasznavehetetlenné lett anyag a vállalkozó által szerzendő be. — Ott, hol a lóvonatú vasút kavicsútra esik, a vágány a részlet-tervek szerint a kavicsolt útra tétetik le a nélkül, hogy akár a sínek közt, akár azokon kivül, burkolás eszközöltetnék. — Ha azonban idővel a városi tanács, illetve felettes hatóságnak itélcte szerint az tűnnék ki, hogy a kavicsolt utak használata kövezés nélkül (nevezetesen ott, hol a lóvonatú vasút által használt vágány-vonalokon való hajtás a többi járművektől el nem vonható) úgy a közforgalom, mint a lóvonatú vasút üzlete érdekében továbbra meg nem engedhető, az esetben vállalkozó a városi tanács rendeletére köteles a sínek közti felületet egészen, azok oldalát pedig egy-egy sor burkolat-kővel kiköveztetni. — Ilyen rendelkezés azonban öt év leforgása előtt semmi esetre sem tétethetik. 5. § A pálya tartósan legyen szerkesztve s minden részében jó karban tartva. — A sínek felületének az utcza felületével egy vonalban kell lenni, ennélfogva az utczák hossz- és keresztmetszetéhez zárkózni. — Az utóbbinak szükségessé válható változtatásait, melyek engedélyeztettek, vállalkozó saját költségén eszközli, egyébként a sínek oly profillal bírjanak, hogy a gyalogjárók, szekerek, lovak közlekedését ne veszélyeztessék. — A vágányok közt keletkezhető víz levezetéséről vállalkozó gondoskodik. 6. §. Vállalkozó nem csak a fennálló törvényeknek van alávetve, hanem
