Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
21. Szegedi közúti vasút
592 Szegedi közúti vasút. bizottság a mondott napon a helyszínén megjelent, de eredmény nélkül járt el, a mennyiben időközben Szeged város területén lófogatú vasutak építésére más vállalkozók is ajánlkozván, a város képviselői semmikép sem voltak arra reá bírhatók, bogy a Leopold Ignácz fiai czég által tervezett vasútvonalak külön s önállólag tárgyalás és bírálat alá vétessenek. Egyrészt Naszluhácz Lajos és Dobó István, másreszt Dr. Heinitz Adolf és társai voltak az ujabb vállalkozók, az előbbiek 1872. év szeptember havában, az utóbbiak pedig 1872. év október havában nyertek a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumtól egy évi időtartamra előmunkálati engedélyt a Szeged város területén létesítendő lófogatú vasutvonalakra. Naszluhácz Lajos és Dobó István vállalkozók csakhamar elkészültek a műszaki műveletekkel, s azokat előleges megbirálás és az engedély kieszközlése végett 1873. év márczius havában Szeged sz. kir. város törvényhatóságához bemutatták, mire a város hatósága, melyhez időközben Leopold Ignácz fiai czég részéről is beterjesztettek előleges megbirálás és az engedély kieszközlése czéljából az általa tervezett vasútvonalakra vonatkozó műszaki műveletek és kiépítési ajánlat, — mindkét vállalkozó terveinek és ajánlatainak helyszíni megbirálására egy bizottságot küldött ki, mely 1873. évi ápril bó 21-én feladatában eljárván, a törvényhatóságnál a Naszluhácz Lajos és Dobó István által tervezett vasútvonalaknak kiépítését s illetve engedélyezését, mint olyant hozta javaslatba, mely a Leopold Ignácz fai czég által javasolt vonalakkal szemben a város érdekeit előmozdítani alkalmasabb. A Leopold Ignácz fai czég által tervezett hálózat fővonala a szab. osztrák államvaspálya személypályaudvarától indult volna ki, s a Gácser- és Szent-Háromság-utczákon, Búza-tér, Kárász-utcza, Széchenyi-tér és a budai országúton áthaladva, az alföld-fiumei vasút pályaudvarán végződött volna. — Szárnyvonalak vezettek volna a Széchenyi-téren levő takarékpénztári épület előtt kiágazva a sópajtákig, — s a Búza-tér déli részén fennállott Regdon-féle háznál indulva ki, az akkori Sina-udvar melletti árkon s ugyancsak a Sina-udvar előtti Tiszaparton, a szab. osztrák-államvaspálya hidja alatt áthaladva, a Bánom-kertek között a Bruckner-kertig. Ezen vonalakat a vállalkozó czég akár lóerőre, akár gőzmozdonyüzemre berendezve, az engedélyezés napjától számított egy év leforgása alatt kiépíteni és forgalomba helyezni ajánlkozott azzal, miszerint azt (30 év múlva a város tulajdonába átbocsátandja. Naszluhácz Lajos és Dobó István ellenben két szakaszban tervezték a közúti vasúthálózat kiépítését, azon ajánlat mellett, hogy azt az engedély keltétől számított fél év alatt kiépítik, felszerelik s a forgalomnak átadják, s 40 évi használat után a város feltétlen tulajdonába és birtokába átbocsájtják. — A pálya első szakasza, mint fővonal, a szab. osztrák-magyar államvaspalya teherpályaudvarából indulva ki, s az „árkon", Buza-tér, Kárász-utcza, Széchenyi-tér s aBudai országúton át az alföld-fiumei vasút pályaudvaráig vezetett volna, (hossza 4099-48 m.) s két mellékágat vett volna fel, melyek egyike
