Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

21. Szegedi közúti vasút

592 Szegedi közúti vasút. bizottság a mondott napon a helyszínén megjelent, de eredmény nél­kül járt el, a mennyiben időközben Szeged város területén lófogatú vasutak építésére más vállalkozók is ajánlkozván, a város képviselői semmikép sem voltak arra reá bírhatók, bogy a Leopold Ignácz fiai czég által tervezett vasútvonalak külön s önállólag tárgyalás és bírá­lat alá vétessenek. Egyrészt Naszluhácz Lajos és Dobó István, más­reszt Dr. Heinitz Adolf és társai voltak az ujabb vállalkozók, az előbbiek 1872. év szeptember havában, az utóbbiak pedig 1872. év októ­ber havában nyertek a közmunka és közlekedési m. k. ministerium­tól egy évi időtartamra előmunkálati engedélyt a Szeged város terü­letén létesítendő lófogatú vasutvonalakra. Naszluhácz Lajos és Dobó István vállalkozók csakhamar elkészültek a műszaki műveletekkel, s azokat előleges megbirálás és az engedély kieszközlése végett 1873. év márczius havában Szeged sz. kir. város törvényhatóságához bemu­tatták, mire a város hatósága, melyhez időközben Leopold Ignácz fiai czég részéről is beterjesztettek előleges megbirálás és az engedély kieszközlése czéljából az általa tervezett vasútvonalakra vonatkozó műszaki műveletek és kiépítési ajánlat, — mindkét vállalkozó tervei­nek és ajánlatainak helyszíni megbirálására egy bizottságot küldött ki, mely 1873. évi ápril bó 21-én feladatában eljárván, a törvény­hatóságnál a Naszluhácz Lajos és Dobó István által tervezett vasút­vonalaknak kiépítését s illetve engedélyezését, mint olyant hozta javas­latba, mely a Leopold Ignácz fai czég által javasolt vonalakkal szemben a város érdekeit előmozdítani alkalmasabb. A Leopold Ignácz fai czég által tervezett hálózat fővonala a szab. osztrák államvaspálya személypályaudvarától indult volna ki, s a Gácser- és Szent-Háromság-utczákon, Búza-tér, Kárász-utcza, Széchenyi-tér és a budai országúton áthaladva, az alföld-fiumei vasút pályaudvarán végződött volna. — Szárnyvonalak vezettek volna a Széchenyi-téren levő takarékpénztári épület előtt kiágazva a sópaj­tákig, — s a Búza-tér déli részén fennállott Regdon-féle háznál indulva ki, az akkori Sina-udvar melletti árkon s ugyancsak a Sina-udvar előtti Tiszaparton, a szab. osztrák-államvaspálya hidja alatt áthaladva, a Bánom-kertek között a Bruckner-kertig. Ezen vonalakat a vállalkozó czég akár lóerőre, akár gőzmozdony­üzemre berendezve, az engedélyezés napjától számított egy év lefor­gása alatt kiépíteni és forgalomba helyezni ajánlkozott azzal, miszerint azt (30 év múlva a város tulajdonába átbocsátandja. Naszluhácz Lajos és Dobó István ellenben két szakaszban ter­vezték a közúti vasúthálózat kiépítését, azon ajánlat mellett, hogy azt az engedély keltétől számított fél év alatt kiépítik, felszerelik s a forgalomnak átadják, s 40 évi használat után a város feltétlen tulaj­donába és birtokába átbocsájtják. — A pálya első szakasza, mint fővonal, a szab. osztrák-magyar államvaspalya teherpályaudvarából indulva ki, s az „árkon", Buza-tér, Kárász-utcza, Széchenyi-tér s a­Budai országúton át az alföld-fiumei vasút pályaudvaráig vezetett volna, (hossza 4099-48 m.) s két mellékágat vett volna fel, melyek egyike

Next

/
Oldalképek
Tartalom