Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

15. Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút

1 382 Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút. délyüket megadták, mely alapon a járművek részben meg is rendeltettek, s habár a végleges engedély megadása még függőben van s nevezetesen a szükségelt kölcsönnek a szándékolt pénzművelet utján leendő beszerzése iránt az 1885. év nyaráig határozat még hozatott, mindamellett alig szenvedhet kétséget, hogy e beszerzések, s illetőleg pótépítkezések engedélyeztetni fognak, egyaránt megkövetelvén ezt a kamatbiztosító államkincstárok és a társulat azonos érdekei. Az üzleti eredmények úgy 1882., mint 1883. és 1884. évben kedvezően alakultak. Különösen kedvező volt az 1882. év, melynek zárlata a pálya megnyitása óta lefolyt valamennyi év végeredményeit jóval túlhaladta. Ezen kedvező eredmény egyrészt az élénkebb gabnakivitelnek tulajdonítható ugyan, mindamellett másrészről a pálya saját állomásai között tapasztalt nagyobb személy-, úgyszintén a saját állomásokról származó rendkívüli élénk árúforgalom egyaránt ujabb bizonyítékul szolgálnak arra nézve, bogy a kassa-oderbergi vasút a gabnakivitel esélyeitől teljesen függetlenül, a saját vonalai mentén rejlő, s nagy részben még kiterjedtebb kiaknázásra váró természeti kincsekben állandó jövedelmezőségének nem egyhamar kiapadó forrását bírja. — S épen ezen kedvező forgalmi helyzetnek tulajdonítható az is, bogy a kassa-oderbergi vasútra nézve a m. k. államvasutak és a szab. osztrák-magyar államvasúttársaság között 1884. évi január bő l-én kezdődő érvénynyel megkötött forgalommegosztási új egyezmény sem volt oly káros hatással, mint feltételeztetett. A magyar és osztrák vasutak között a magyar belforgalom, továbbá a magyar-osztrák és a magyar-német forgalom megosztása iránt 1881. évi január lió 1-je óta érvényben állott egyezményt a m. k. államvasutak igazgatósága a cs. k. szab. osztrák államvasúttársasággal létrejött kiegyezés folytán 1883. évi január hó l-re felmondván, az említett forgalmak megosztása iránt az osztrák áll am vasúttársasággal uj egyezményre lépett, melynek értelmében egyebek között megállapíttatott, bogy a Magyarországból Ausztriába és Németországba s az onnan ismét Magyarországba irányuló forgalom már 1883. évi január hó 1-től fogva részben a kelenföld-brucki irányban vezettessék, s illetőleg, hogy addig, mig a kelenföld-brucki irány a forgalomnak megnem nyilik, az ezen vonalra esendett hányad, mely természetszerűleg nagy részben a ruttka-oderbergi irányt illette volna, a kőbányamarcheggi iránynak engedtessék át. Az új egyezmény ezen kikötései szükségképen azon következményt vonták volna maguk után a kassaoderbergi vasúttársulatra nézve, hogy átmeneti forgalma eddig élvezett nagy részének elvesztése mellett, a ruttkai útirány a versenyképességből csaknem teljesen kizáratott volna, miért is teljesen jogosultan, a társulat igazgatósága felszólalt ,a kormánynál ezen közreműködése, illetve hozzájárulása nélkül megállapított forgalommegosztás ellen, azonban teljes sikert nem érhetett el, mert habár némely irányokban az egyezmény végleges megkötése alkalmából a ruttkai útirány javára is némileg méltányosabb osztalék engedélyeztetett s