Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

ELŐSZÓ

16 Kimutatása az 1884. év végén közforgalomban állott szabványos vágánytávlatú hazai vasutak építési és üzleti hosszainak. Az 1883-ik év végéről szóló pályahossz-kimutatásban az ugyanazon év végén üzletben állott hazai vasutak építési hossza 8.322,001 méterrel és üzleti hosszaságuk 8.363,168 méterrel tüntettetett ki. Az 1883-iki kimutatással szemben egyes vasutaknál 1884. év folyamában történt hosszváltozások a következők : A vasút megnevezése I) Magy. kir. államvasutak. A) Tulajdon vonalak. Növekedés: 1. Összekötő vonal a budapesti személy-pályaudvar és a ruttkai fővonal között 2. Kelenföld állomás meghosszabbítása 3. Ferenczváros-Kelenfökí II.-vágány 4. Kelenföld-Ujszőny-Bruck

1) 5. Az első erdélyi vasút 6. Báttaszék-Dombovár-Zákányi 7. Zimony állomástól, illetve a töltés végétől a Száva-hid közepéig (országszéle) 8. Beszterczebánya-Brezova h. é. v 9. Piski-Vajdahunyad h. é. v A növekedés összege .... Apadás: 1. Békés-Földvár-Békés

2) Marad növekedés B) Üzletben tartott idegen vonalak. Növekedés: 1. Békés-Földvár-Békés h. é. v.

2) 2 Debreczen-Hajdunánás h. é. v 3. Szávahid-Közép-Belgrád

3) 4. Nagyvárad-Eszék-Villány, szegedi összekötő és gombosi part-vágány A növekedés összege .... Apadás: 1. Báttaszék Dombovár-Zákány Marad növekedés Építési hossz tekintet nélkül a vágányok számára ezekből két-vágányú Üzleti hossz méterekben 711,229 7,269 42,240 970 393,152 2,923 2,923 183 — 6,708 206,506

: — 292,530 166,186 275 34,191 15,704 7187498 9,631 7,269 9,631 443.631 166.186 — 277,4451 — 2,923 207,125 290,005 165,995 3,625 34,285 15,361 719,319 7/241 712,078 7,241 42,787 2,103 394,439 446,570 165,995 280,575 «Jegyzet ) Ebből az újon épített kelenföld uj-szönyi vonal 90-5 km. ) Az 1883. évi kimutatásban tévesen a tulajdon vonalak közé van felvéve «) Külföldön