Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Debreczen - Hajdunánási vasút

542 ítebreczen-liajdunánást vasut. (7°/o) egy évre 66,500 forint, mely a vonal által érdekelt 22 város, illetve község által viselendő ; b) e m ö d-t i s z ai (varians) vonalra nézve: hossza körülbelül 19 km., épitési költség 475,000 frt, évi kamat- és törlesztési szükséglet (7%) 33,250 irt, 12 érdekelt községre vetendő ki; c) p o 1 g ár-d ebr ecz en i vonalrészre nézve: hossza körülbelül 68*5 km., épitési költség 1.710,000 írt, évi kamat- és törlesztési szükséglet (7%) 119,700 frt, mely összeg az érdekelt hét város és község, továbbá az illető nagy uradalmak s birtokosoknak terhére esnék; d) d e b r e c z e n-d i ó s z e g-n a gy v á r a d i vonalrészre nézve: hossza körülbelül 76 km., épitési költség 1.900,000 forint, évi kamat és törlesztési szükséglet (7°/o) 133,000 forint, melynek fizetése az érdekelt 30 város, illetve község s hét nagy uradalom terhére esnék. Ezek után az érdekeltségi csoportok külön-külön kezdtek működni az illető vonalrészek érdekében. Igy nevezetesen a Debreczen sz. kir. város, Hajdu-Böszörmény és Hajdu-Nánás városokból alakult érdekeltségi csoport, 1880 év márczius havában elhatározván egy, a tiszavidéki vasút debreczeni állomásától kiinduló, H aj d u-B ö s z ö r m é n y és Haj du-D o ro g o n át Haj du-Nánásig*) vezető másodrangú szabványos vasút kiépítését, a vasút kiépitési és felszerelési tőkéje után 33 évi időtartamra 7%-os tisztajövedelem biztosítását olyként helyezte kilátásba, hogy a mennyiben a 7°/o-os tisztajövedelem a vasúton el nem éretnék, a hiányt a kamatbiztositó városok és érdekeltség fogja pótolni. Az ekként teljesítendő kamatbiztositás maximumaként Debreczen sz. k. város évi 20,000 frt, Hajdu-Böszörmény városa évi 16.800 frt, HajduDorog város évi 10,000 frt és Hajdu-Nánás város évi 20,000 frtnyi összeget szavazott meg, kiköttetvén mindegyik város részéről, hogy a mennyiben a vasúti vállalat az épitési költségek beszerzése czéljából kötvényeket bocsátandna ki, azok a 33 évi kamatbiztositás lejártáig törlesztessenek s hogy a vasút és tartozékainak tulajdonjoga, valamint a vasút jövedelme mindegyik város javára az általa fizetendő kamatbiztositási összeg arányában biztosíttassák. Az épitési tőke beszerzése lehetőségének ekként történt bi/.tositása után, az érdekeltségi csoport végrehajló bizottsága a közmunka és közlekedési m. kir. miuisteriumtól a tervezett vasútra 1880. év május havában előmunkálati engedélyt eszközölt ki s a vasútvonalnak ezen engedély alapján kidolgozott terveit és költségvetését már 1880. óv julius havában bemutatta az előbb nevezett ministeriumhoz, kérvén a tervek és költségvetések átvizsgálását s ez alapon az elhatározás közlését arra nézve, vájjon a tervezett irány a kormány követelményeinek *) ELíjdunánás — polgári vonal kiépitése azért lett elejtve, mert az ezen szakasz kiépitése ál al érdekelt egri fökáptalan nem volt hajlandó az ezen vonalrész után előirányzott 50,000 frtnyi évi kamatbiztositást elvállalni.