Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút

480 Budapest-pécsi vasút. Sárbogárd, Sár-Szent-Miklós község, Rétszilas puszta, Sáregeres község, — Tolna megye területén Simontornya mezőváros, Némedi mennyiben mindkét vasut ebben részt." veend, a közösen teljesítendő fizetésekhez járulni. 23. §. Podgyász, gyors- és teherárúk biztosítása. Jelen szerződés 21. §-a értelmében köteles a budapest-pécsi vasut a szent-lőrincz­üszögi vonalon az átmeneti, valamint a vonataival eszközölt helyi forgalomban a szállítandó podgyász-, gyors és teherárúknál előfordulható mindennemű ká­rokért a biztosítást, a mennyiben azok nem vasúti balesetek által okoztattak, (18. §.) viselni ós fizetni. 24. §. Önkezelési javak. A budapest-pécsi vasut fel van jogosítva, önkezeiési javait a közösen használt szent-lörinezi üszögi vonalon átmeneti vonataival szállíttatni. 25. §. A személy-, pod­gyász-, gyors- és teherárúforgalom bevételei. A 19. §-ban emiitett személyforgalomból eredő bevételek kivételével, melyek ugyancsak a most idézett §. értelmében számolandók el, — a 2-ik §-ban a budapest-pécsi vasútnak átengedett többi forgalomból eredő bevételek kizárólag a budapest­pécsi vasutat illetik. 26. §. Bevétel a közvetlen, körutazási, idény­és térti-jegyekből. Közvetlen, körutazási, idény- és tértijegyekből elért bevételek, a mennyiben kiindulási vagy rendeltetési állomásul a budapest-pécsi vasut vagy a pécs-barcsi vasut szent-lőrinez-üszögi vonala, avagy a mohács­pécsi vasut, — végre a csatlakozó pályák állomásai vannak megnevezve, a szent-lörincz-Uszögi vonal tekintetében, ha a szállítás a budapest-pécsi vasut átmeneti vonataival történik, ez utóbbi vasutat illetik. 2/. §. Árszabási kötelékek. Közvetlen árszabás. A budapest-pécsi vasut fel van jogosítva, a közösen haszuált szent-lörincz-üszögi vonal tekintetében, az osztrák­magyar forgalomban, de csak a 2. és 19. §-ban átengedett forgalomra nézve, köz­vetlen árszabásokat felállítani. Ugyanez áll a külföldi köteléki forgalomra is. Ha a fennálló vagy újonnan létesítendő külföldi árszabási kötelékekbe lépni szándé­koznék, felvétele a köteléki igazgatóságok beleegyezésétől tétetik függővé. 28. §. A közösen használt vonal.üzleti költségeinek szétosztása és a közös használatért a péc s-b arcsi vasútnak fizetendő kárpótlás. A közösen használt vonal üzleti költségeinek szétosztása és a budapest-pécsi vasut által a közös használatért a pécs-baresi vasútnak fize­tendő kárpótlás tekintetében következő egyezmény jött létre: A) Pálya­felügyelet és pályafentartás. A pécs-barcsi vasut által vezetendő pályafenntartás és pályafelügyelet tényleges kiadásai a két vasut között a szent-lörincz-üszögi vonalon átfutott tengelykilométerek arányában fognak megosztatni. A pályafentartási költségek azonban az első öt évben nem a tényleges adatok, hanem az új vasut megnyitását megelőzött tiz év átlaga szerint számitandók. B) F o r g a 1 m i ö s kezelési szolgálat. Az állo­mási szolgálat tényleges költségei (forgalmi és sürgöny-szolgálat, személy-, podgyász-, gyors- és teheráru elmenesztés, továbbá a javak mozgatásának, a fel- és lerakásnak költségei Szent-Lörincz, Pécs és Üszög állomásokon) a két vasut között a szent-lőrincz-üszögi vonalon átfutott tengelykilométerek ará­nyában osztatnak meg. C) Központi vezetés. Az A) és B) alatt felsorolt kiadások 5°/°-a a pályafelügyelet, pályafentartás, forgalmi és kereskedelmi szolgálat központi vezetése fejében azokhoz hozzászámittatik. Ezen határozat azonban szünetel addig, mig a budapest-pécsi és pécs-barcsi vasutak közös üzlet­igazgatóság által fognak kezeltetni. D) Az épitési tőke kamatozta­tása. o) Az épitési töke, melynek kamata és törlesztése közösen viselendő, következőleg állapittatik meg : A kir. sz. pécs-barcsi vasut eredeti 6.913,200 frtnyi épitési tőkéjéből a pálya hosszúságához arányítva, esik a szent-lőrincz-üszögi vonalra, vagyis 67-742,08» kilométer: 23-786 kilóm, szemben 35-112%> 2.427,362 frt 78 kr., ebből levonandó a forgalmi eszközök ozimén beru­házott 645,000 frtból a szent-lőrincz-üszögi vonalra eső 35 112%, vagyis 226,472 frt 40 krt, mely 70% ár­folyammal számitva tesz 323,532 frt — krt, a közös terhet képező névleges alaptőke tehát kitesz 2.103,830 frt 78 krt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom