Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Hegyi vasutak - Nagyváradi Gőzmozdony Közúti vasút

Nagyváradi pr<"zmo7.donyú közúti vasul. kártalanítás nélkül Nagyvárad sz. kir. város tulajdonába átbocsátandják. — Pénzügyi nehézségek miatt a tervezők nem voltak képesek a vasut kiépitését biztosítani. 1872. év október havában a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium dr. Kánitz Adolf és társainak adott előmunkálati engedélyt a Nagyvárad sz. kir. város területén épitendő közúti vasúthálózatra, a mely engedély kiadása alkalmából kiderült, hogy NagyVárad sz. k. város hatósága ugyancsak 1872. év október havában más vállalkozóknak, névszerinti dr. Kálmán Izidor, Eisner Jakab és Hoitsy Gyulának, a város területén épitendő közúti vasúthálózatra, — bár illetéktelenül —saját hatáskörében szintén előmunkálati engedélyt adott ki. Az utóbb nevezett vállalkozók a vasúthálózat általános terveivel és költségvetésével elkészülvén, azokat a vasut épitési és üzleti engedélyének kieszközlése végett Nagyvárad sz. kir. város hatóságához benyújtották, minek folytán a nevezett város hatósága azon kérelemmel járult a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumhoz, hogy a tervezett vasúthálózat közigazgatási bejárása rendeltessék el. — E kérelem folytán s az előterjesztett tervek alapján, a tervezett vasúthálózat közigazgatási bejárása 1873. év január havában Gyöngyössy János ministeri titkár vezetése alatt el is rendeltetett s az 1873 évi február hó 10-dikén megtartott közigazgatási bejárás eredménye alapján s miután a hálózat tervezett vezetéséhez Nagyvárad sz. kir. város hatósága hosszasb tárgyalások után végre is hozzájárult, — a tervezett közúti vasúthálózat épitésére és üzletére a közmunka és közlekedési magyar kir. ministerium által 1875. évi márczius hó 25-én — az épitési engedély egyidejű megadása mellett, — a következőket tartalmazó engedélyokmány adatott ki: »Hoitsy Gyula és Dr. Kálmán Izidor jogot nyernek Nagyvárad sz. k. városban egy а) a tiszavidéki vasut pályaudvarától az országúton, főutczán és Szt.-Lászlótéren át a kertutczai légszeszgyárig vezetendő lóvonatú vasúti fő- és б) a nagyutczánál a kolozsvári utcza felé és a Szt.-László-térnél a zöldfautcza felé kiágazva, és egyfelől a Gilányi soron át a fürdő sorig, másfelöl az árok és Erzsébet-utczákon át a templom-térig vezetendő hasonló szárnyvonalak épitésére és üzletben tartására a következő feltételek alatt : 1. Az engedélyesek tartoznak a kérdésben forgó vasutat az 1873 évi február hó 10-én tartott közigazgatási bejárásról szóló jegyzőkönyvben foglalt megállapodások s az ezen bejárás alapján helybenhagyott és a város közönségének utólagos határozatához képest (mely szerint a vasútnak az apácza-utcza mellőzésével a főutczán leendő vezetésébe beleegyezett) módosulást szenvedett tervek szerint építeni, az ott elősorolt minden feltételnek pontosan és teljes mérvben megfelelni, s az üzlet megnyithatása végett az elkészült vonal mütanrendőri bejárásának elrendelése czéljából, annak idején a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumhoz folyamodni. 2. A vasútnak a tiszavidéki vasut pályaudvarával leendő csatlakozására és a nevezett vasut tulajdonát tevő területnek netaláni igénybe vételére i ézve, ezen vasuttársulattal szerződés kötendő s jóváhagyás végett a ministeriumnak bemutatandó. 3. Engedélyesek kötelesek az állam és Nagyvárad sz. k. város által kisajátítási, rendőri és egyéb hatósági felügyeletből kifolyólag kívánandó fel-