Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Debreczen - Hajdunánási vasút
Debrficznn-hsjflunSnasi ••mil. 547 reczen-hajdúnánási helyi érdekű vasut épitésére és üzletére, a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister által a m. k. ministerium nevében 1883 évi julius hé 20-án 24,435 sz. a. a következő engedélyokmány adatott ki: 1. §. Az engedélyesek, u. m. Debreczen szab. kir. város, továbbá H.-Böszörmény, H.-Dorogh és H.-Nánás városok az 1880: XXXI. t.-cz. alapján jogot nyernek Debreczenből a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalának debreczeni állomásával összeköttetésben, H.-Böszömény, H.-Dorogh érintésével H.-Nánásig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére 2. §. Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá azon épitési és üzleti szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka és közlekedési m. kir. minister által az 1878. évi XX. t,.-czikkel beczikeiyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880. évi XXXI. t.-cz. 3. §-a alapján, a helyi érdekű vasutakra nézve kibocsáttatni fognak. A most emiitett szabályok kibocsátásáig azonban, a jelen engedélyokmányban foglalt eltérésekkel, a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. alatt az országgyűlés meghatalmazásával kibocsátott ide :glenes vasut-engedélyezési szabály, valamint a fennidézett vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasúti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben ugy a tervek készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet, a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett ministeri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonal-járás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogaik sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya építménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sinuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy-bevétel kilométerenkint 16,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kivánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalauitáa mellett kötelesek előállítani. Magyar Vasúti Évkönyv 1882. 35
