Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szigetkamara-Rónaszék-Sugatagi vasút

Sz'getkaraara-rón&'ték augatsgi vasut. 531 Magától értetik, hogy az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető, s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egyvágányú sinúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és kavics, úgymint az építkezési anyag nyerésére megkívántatik. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve, mint maximai határozmányok a következő általános szabályok lesznek irányadók, oly megjegyzéssel, hogy a közmunka és közlekedési m. kir. ministeriumnak fenn van tartva, esetről-esetre tovább terjedhető könnyebbitéséket is engedélyezhetni. a) Alépitmény. A maximai emelkedési viszony legyen egy a negyvenhez (1 : 40), kanyarodások a nyilt pályán és állomásokon 60 méternél kisebb fél-átmérővel ne bírjanak. A pályatest koronaszélességének ott, a hol a sinek a talpfán feküsznek, legalább '2-3 méternyinek kell lennie. A kövecságy a sinek lába alatt 020 méter vastagságban s a sinek lábának magasságában l-9 méter szélességben rakandó. A müépitmények tölgyfából, a hordszerkezetek puha fából is készíthetők. b) Felépítmény. A pálya sinközéptöl sinközépig 075 méter vágányszélességet nyer. A sinek folyóméterenkint 11 "5 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sürün rakott talpfákra helyezendök, hogy az aczéí-anyag igénybevétele négyzetcentiméterenként 1000 kilogrammnál nagyobb ne legyen. Már használt vagy kevésbé jó minőségű sinek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen. Megengedtetik még a fiiggö sinkötés, valamint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 1-3 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy ezek, miut a kitérők talpfái is, puha vagy hasított fából is előállíthatók. A felépítmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések, a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg. c) Épületek, pályae lzárás, jelzések. Az épületek és árúraktárak feláliitására nézve a bányakincstár és engedélyes közt létrejött szerződés határozmányai lesznek irányadók. — Az épületek a helyszínén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg favázas falazat, vályog- vagy vertfalakból, fatetőzet vagy egészen fából is előállíthatók. A két pályavonalon legkevesebb 11 őrház állítandó elő. Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be. A posta részére megkívántató hivatalos és lakhelyiségek ingyenes előállítására és fentartására az engedélyes nem köteleztetik. A vizállomásoknál kézzel hajtható szivattyúk, fa víztartók, égetett agyag vizvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik és esetleg a mozdony közvetlenül a kútból is merítheti vizét. A pálya bekerítése általában, a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a helyi viszonyok ezt okvetlenül megkívánják. Az utak elzárására szükséges koi látok csak nagyon sürü közlekedési utátjárásoknál, vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az átjárástól legalább 150 mtrnyi távolságra észre nem vehető. A korláttal el nem látott útátjárásoknál lassú menetet jelző táblák alkalmazandók. Az engedélyes az üzleti távirda létesítésétől mindaddig felmentetik, mig az illető vonalon a vonatok nem találkoznak, vagy mig az éjjeli szolgálat életbo nem lép. — Áthaladó vonaljelzök és pedig sem láttani, sem hallható jelzők (harangjelzők) általában nem szükségesek, kivéve a vonal kezdő és a két Magyar Vasúti Évkönyv 1882. 34