Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút
Budapest-pécsi rauut. 471 tében összefüggő egésznek vétetvén, a szállítási díj képzése, mint egységes vonalra fog történni. Az ily módon megállapított szállítási dij a vasutak közt az átfutott kilométerek arányában fog megosztatni. A mennyiben a m. kir. államvasut-igazgatóság szükségesnek találná, a most emiitett forgalomban egyes czikkekre vagy egyes szállítmányokra nézve, a szabályszerű szállítási díjtételeket lejebb szállitani, vagy más kedvezményeket lép'emi életbe, ez esetben az engedélyesek kötelesek a szállitási dij mérsékléséhez saját vonalukra nézve egyenlően hozzájárulni. Határoz ittan megállapíttatik azonban, hogy az üzlet megnyitásától számított első tiz év alatt, vagy addig, mig az engedélyezett pálya brutto-jövedelme kilométerenként 11,500 frtot, el nem ér, az ekként mérsékelt szállítási dijaknál a kelenföld-dombovári vonalra eső díjrészlet nem lehet kevesebb kilométerenként: fakiildemények után, 10 tonnás rakképességü négykerekű kocsinként 13 kr.-nál o. é. más kocsirakományok után, 10 tonnás rakképességü négykerekű kocsinként 14 kr.-nál o. é. darabárúk után, melyek nem egész kocsirakományokban adatnak fel, 100 kilogrammonként 0'3 kr.-nál o. é. A pálya megnyitásától számitott tiz év lefolyása után, vagy pedig még ezen idő előtt is azon esetben, ha az engedélyezett pálya évi nyers bevétele kilnméterenként 11,500 frtot meghalad, a kormánynak jogában lesz az engedélyesek meghallgatásával elrendelni, hogy az engedélyezett vasúton a kérdéses átmeneti forgalomban a fentebbi minimális tételek mellőzésével alkalmaztassanak ugyanazon egységtételek, melyek a m. kir. államvasutak által az illető forgalomra megállapittatnak. Hogy ha azonban tiz év lefolyta után az engedélyezett vasút évi nyers bevételei kilométerenként 10,000 frtra nem emelkedtek volnai biztosíttatik az engedélyesek részére, hogy mindaddig, mig a nyers bevétekilométerenként 10,000 fi tot meg nem halad, a tőlük köve felt minimális egység, tétel koc-i-kilométerenként 12 krnál alacsonyabb nem lehet. Ha az engedélyezett vasut évi nyers bevételei kilométerenként 11,500 frtra emelkednek, ez esetben a kormánynak jogában álland az engedélyesektől követelni, hogy a mennyiben személyvonatot addig még nem járatnának, ily személyvonatot a kelenföld-dombovári vonali észen mindkét irányban ugyanoly átlagos gyorsasággal közlekedtessenek, melylyel a m. kir. államvasutaknak Fiume (elé és vissza közlekedő csatlakozó személyi vonata a sik pályán átlagosan bir. Az engedélyesek kötelezik magukat, hogy azon szállítmányokért, melyek a zákány-fiumei vasut állomásairól a dombovár-budapesti vonal állomásaira, vagy a/.okon túl és ellenkező irányban átmennek, közvetlen árszabásokat csakis Dombóvár-Zákányon át fognak felállítani. Engedélyeseknek azon jog biztosíttatik, hogy mindazon szállítmányaikért, melyek a budapesti összekötő vasúton mennek át, mindenkor azon legkedvnzményezettebb szállitád díjtétel fog engedélyeztetni, mely ezen összekötő vonalrészen a m. kir. államvasutak saját szállítmányai után szedetik, vagy mely valamely más vasuttársulatnak hason szállítmányai javára engedtetik. Egyúttal még kiköttetik, hogy különösen az engedélyezett vasútról származó és Budapestre rendelt kőszénküldeinények után az emiitett összekötő vonalon 10 tonnás kocsirakományonkéut 3 frt 50 krnál magasabb szállitási dij nem fog szedeini, mely összegben a bidvám és a lerakodás benfoglaltatik. Kiköttetik továbbá, hogy ezen kőszén zállitmányok leadása Budapesten ugyanazon pályaudvarokon fog történni, melyeken am. államvasutak saját vonalaikról vagy más pályákról jövő szenet telek részére leraknak és hogy a kérdéses küldemények az engedélyesek kocsijain szállíttatván, ezekért a m. kir. államvasutak kocsibért fizetni nem fognak. A többi tárgyak fuvardijait, a biztosítási és a mellékilletékek megállapítását, az árúk osztályozását és egyéb forgalmi határozmányokat illetőleg, akként kell eljárni, nogy az arra vonatkozó dijak és határozmányok semmi
