Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút

468 Budapest-pécsi vasút. Különleges feltételek. 21. §. Az engedélyezett pályát az engedélyesek következő határozatok szerint tartoznak kiépíttetni és felszereltetni: a) Alépítmény. A legnagyobb emelkedés 7°/°o-ot, vagyis 143 méter hosszúságra egy mét'rt tehet. Csupán a vízválasztón, a Sásd és Szt.-Lörincz közti átmenetnél, tehet a vasut legnagyobb emelkedése a Budapestről Pécs felé vezető irányban 10

0/°°-t> vagyis 100 méter hosszúságra egy métert. Ha a vasútnak a budapest-székesfehérvári országút hosszában vezetése Promontornál különösen nehézségekbe ütköznék, az engedélyeseknek jogukban álland a vasutat a budapest kelenföldi állomástól Török-Bálinton át Érd felé vezetni, s ez esetben a legnagyobb emelkedés e vonalon mindkét irányban 12.6°/°ot, vagyis 80 méter hosszúságra egy métert tehet. A kanyarodások fél átmérője a nyilt pályán a 7°/oo legnagyobb emelkedéssel biró vonalrészeken 300 méiernél, a 10°/°o, illetőleg 12'6°/oo legnagyobb emelkedéssel biró részeken pedig 275 méternél kisebb nem lehet. A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány és engedélyesek között megállapított és a közmunka és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, nevezetesen a pályakorona szélessége a sinláb sikja alatt 0* méter mélységben 5'2 méternél kevesebb nem lehet. Az engedélyeseknek meg van engedve, hogy az e szabványrajzokban foglalt rézsüket (Böschungen) a föld és sziklanemek minősége szerint megfelelőleg megváltoztassák. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a beágyazást eiőállitani; ennek a pálya-megnyitáskor a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia és ezenkívül még az épitési alap terhére, a pálya hosszában pá yakilométerenként legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot kell elhelyezni. A beágyazás vagy durva homok- vagy kavics-boritékkal fedett tiszta homokból, vagy egészen durva homokból, vagy kavicsból vagy kőtörmelékből állítandó elő. A müépitmények a pályán vagy egészben köböl, vagy téglából, vagy kőtégla és vasanyagból építendők, a kormány és az engedélyesek közt megállapított és a közmunka és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabvány-rajzok szerint. Ha müépitmények oly támközökkel volnának elöállitandók, melyek a szabványrajzokban nem foglaltatnak, akkor ezeknek tervei kiilön jóváhagyás végett a kormány elé terjesztenünk. A pályatesten kivül eső utak és átjárók számára rendelt hidak egészen fából építhetők b) F e 1 é p i t m é n y. A sinek, a megerősítési eszközök, a talpfák és azok beosztása, a sinutak elrendezése a közbenső állomásokon, a kormány és az engedélyesek közt megállapított és a közmunka és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabványrajzok szerint eszközlendők. E szabványrajzok különböző osztályainak az egyes közbenső állomásokon alkalmazására nézve, a kormány és engedélyesek közt megállapított és a ministeriumnál szintén letett osztályzati táblázat irányadó. A végállomások és Dombovár-állomás sinutjainak elrendelése, a kitérők és keresztvágányok, a fordító korongok és tolókészülékek tervei a kormánynak jóváhagyás végett bemutatandók. A talpfák tölgyfából vagy telitett bükk- avagy szurkos fenyőfából (pinus sylvestris) készítendők. Az engedélyesek kötelesek a nyilt pálya és az állomások sfnutainak előállításához szükséges felépítmény-anyagokon kivül, ezeknek még egy fél százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot, az épitési alapból beszerezni. Az állomások mellékvágányaira az az egész pályahossz 10%-ánál több nem fog követeltetni. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. A felvételi épületek, lakházak, őrházak és vizállomások kőből vagy téglából, a többi magas épit-