Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút

Budapest pécsi-vasilt. 463 vasút a UJ. kir. államvasutak budapest-kelenföldi indóházából kiindulva, Érden, Sárbogárdon, Simontornyán és Dombováron át, a pécs-barcsi vasútnak Pécs mellett fekvő szent-Iörinczi állomásáig terjed és Dombováron szárnyvonal altal a duna-drávai vasút dombovári állomásával köttetik össze. Általános feltételek. 1. §. Az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél kötelesek engedé­lyesek jelen engedélyokmány tartalmához, a közmunka és közlekedésügyi minister által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az ország­gyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, az 1878-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasúti üztetrendhez, valamint a magyar kormány által a fennálló szabályokon teendő változtatásokhoz mindaddig alkalmazkodni, mig a hazai törvényhozás ezen ideiglenes szabályok helyett újabb törvényeket nem hoz, vagy a magyar kor­mány más rendeleteket nem léptet életbe. 2. § A pálya épitése és felszerelése az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő tervek alapján fog eszközölt', tni, mely tervek készítésénél, szintúgy a kormány kívánalmai, mint a fennálló általános építkezési és rendőri szabályok szem előtt tartandók. A törvényes határozmányok teljesítése szempontjából, továbbá a pálya­szolgálat és közforgalom érdekéből, valamint a szomszéd vidékre vagy egye­sekre háromolható veszélyek és károk megelőzhetése czéljából és a pálya fonnállásánek biztosítása végett, jogában álland a kormánynak az engedélye­sek által bemutatandó terveket, ezek műszaki bírálata, helyszini szemlék, a törvényes közigazgatási vonaljárás, valamint az érdekelt szomszédbirtokosok panasza folytán esetről esetre megvizsgáltatni és a végrehajtott vizsgálat alap­ján megváltoztatni. A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helyben­hagyása után teendő változtatások által azonban, a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szüksé­gesnek mutatkoznék, annak megengedése a kormánytól lesz kikérendő; ez által azonban sem a pálya tervezett főiránya változást nem szenvedhet, sem a lejt- és irányviszonyok, szemben az elfogadott vonallal, kedvezőtlenebbé nem válhatnak. Ugyancsak jogában álland a kormánynak az épitési munkákat, meg­indításuk után is a fentebb elősorolt érdekek szempontjából, azok felülvizsgá­latáig bármikor megváltoztatni. Azon változások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyesek kérelme folytán eszközöltettek, az épitési alapból az engedé­lyesek viselik. Az épitésnól általában a fennálló épitési és rendőri szabályok szerint kell eljárni, különösen a meglevő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezek helyett újak nem állíttattak, vagy legalább mig ideig­lenes utak iránt (az illető hatóság beleegyezésével) gondoskodás nem tétetett. 3. §. A pálya alépítménye csak egy vágányra állitandó elő és ennek megf-lelöleg a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és a felépítmény beágyazásához s egyéb építkezésekhez szükséges anyag előállí­tására megkívántatik. Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy az évenkinti brutto-bevétel két egymást követő éven át kilométerenkint 2O,0(J0 frtot ezüstben felülhalad, kötelesek engedélyesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül, a felhívástól számitott 3 év alatt, a Promontor falu hosszában elvonuló pálya­rész kivételével, a második vágányt létesíteni. A kormány más esetben is kí­vánhatja a második vágány előállítását s kötelesek azt az engedélyesek a kormány által kitűzendő határidő alatt lerakatni, csakhogy ez esetben a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom