Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút
456 Budapest-pécsi vasút. megyék s Pécs sz. k. város már 1879 év deczember havában küldöttségileg*) szorgalmazták a kormánynál a budapest-zimonyi jobbparti, illetőleg budapest-pécs-fiumei vasúti összeköttetés kiépítését, különösen hangsúlyozván a független fiumei iráuy létesítésének közforgalmi fontosságát. A küldöttség a kormánynál kedvező fogadtatásra s a fiumei irányt illetőleg biztató Ígéretekre is találván, ennek folytán az érdekeltség körében erélyes mozgalom indult meg a vasutterv megvalósítása érdekében. Az érdekeltség ugyanis saját kebeléből miudjárt egy 30 tagból álló központi bizottságot küldött ki, utasitván azt a vasút irányának javaslatba hozatalára a végből, hogy az elfogadaudó irány alapján a a vonalozási munkák megkezdésére az engedély kikérethessék. Ezen központi bizottság baranyamegyei és pécsi tagjai 1879 év deczember *) E küldöttség a ininisterelnökböz a következő tartalmú kérvényt nyújtotta át: »Nagyméltóságú ministereinők ur! Elénk örömmel fogadta a Duna jobbparti megyéknek lakossága azon érdeklődést, melylyel a budapest-zimonyi vasútnak éveken át alig emlegetett kérdése ezen évben újra felkaroltatott, mert egy kedvezőbb helyzet jelének tartja azt, hogy az állam, mely éveken át nagyobb befektetésekre nem gondolhatott, ismét felveheti folytatását azon működésnek, mely az ország anyagi fejlesztését czélozza. Készséggel osztja vidékünk lakossága azon meggyőződést/hogy a budapest-zimonyi vasút, mely egy fontos, talán világforgalmi áramlatnak irányában terveztetik, hazánk kereskedelmének érdekében nemcsak hasznos, de nélkülözhetlen is. Osztva azonban e meggyőződést és óhajtva a budapest-zimonyi vasútnak létrejöttét, kötelesnek érzi magát saját érdeke részére is hasznositni a kedvező helyzetnek előnyét és felkérni a magas kormánynak pártolását a Duna jobbpartján vezetendő egy oly vasútnak létesítésére, mely Budapestet Fiume révpartjával hozná közvetlen összeköttetésbe, melynek déli irányban való folytatása Bosniát hozná legrövidebb uton összeköttetésbe Budapesttel, mely Fehér-, Tolna- és Baranyamegyék területeit érintve, ezekben, valamint Eszék és Pécs városában a főváros fejlődő iparának részben új piaezokat kap, élelmi ellátás tekintetében a gazdag és müveit vidékről újabb bő kútforrást, Pécs vidékéből pedig jó és olcsó kőszenet biztositana, mi által a küiföidi kőszenek behozatala feleslegessé válnék, mely az állam segélyét leginkább igénylő dunántúli pályákat a déli vasuttóli függetegség állapotából felszabadítaná, mely végre délkeleti irányban folytatva, azon képzelhető esetben, ha a budapest-zimonyi balparti vasútnak kiépitése valamely akadály miatt egyelőre elhalasztatnék, feltétlenül biztos eszköze lehetne a budapest-'zimonyi csatlakozásnak is, habár a balpartinál valamivel hosszabb, de magyar vasút által.« »Mindezen okok együttesen élesztik a vágyat a dunántúli partvidék lakosainál, bogy a jobbparti vasútnak létesítését szorgalmazzák, de fősúlyt helyeznek az összes hazának és törvényhozásának fényesen nyilvánult akaratára, hogy Fiume révpartja az egész országnak révpartja legyen, ez volt czélja, a midőn az alföld-fiumei, zákány zágrábi és károlyváros-fiumei vonalakat kiépité, ez volt czélja, a midőn Fiume révpartját olyanná alkotta, hogy arra büszkeséggel tekint. Mindezen alkotás, mindezen áldozat csak csekély részben juttatja érvényre Magyarország óhajtott ezélját, a mig annak fővárosa Budapest egy teljesen magyar vasút által nem lesz Fiúméval összekötve.« »Ez okoknál fogva, a Duna jobbparti vasútnak létesítésére a magas kormánynak figyelmét a nyugot európai pénzgazdag nemzeteknek vállalkozási hajlandósága, a magyar állam bitelének szilárdulása és a helyzetnek e tényekben mutatkozó javulása alapján ez alkalommal kikérni bátorkodunk. Budapesten, 1879 deczember hó 3-án Tolna- és Baranyamegyék és Pécs szab. kir. város küldöttségei.«
