Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Hegyi vasutak - Debreczen - Guthi Iparvasut

Dehrecr.en-futhl iparvasut. 415 7. A vonatok járatásához kellő ismerettel biró személyzet, különösen a mozdony kezelésére csakis hatóságilag erre képesitett mozdonyvezető alkalmazandó. 8. Nagyobb közlekedési! útátjáróknál intő táblák alkalmazandók. 9. A vonatok járatása előre megállapított s Debreczen város, Hajdú és Szabolcs megyék közönségével előre közölt, s ezek által is közhírré tett menetrend szerint eszközlendö. 10. Az alkalmazandó, s a hazai törvények szerint megvizsgált kazánokkai biró mozdonyok, szikrafogók és hamútartókkal látandók el. 11. A pálya-vonal azon részén, hol az erdőségeken vezet keresztül, tűzkárok meggátlása tekintetéből, a pályavonal tengelyétől számítva, mindkét oldelon 12 méter szélességben az erdő kivágandó. 12. A mozdonyoknak a vonalon mindenkor a vonat élén kell lenniök. 13. A pálya-felügyeleti és vonatkísérő személyzet részére a viszonyoknak megfelelő s jóváhagyás végett a m. kir. vasúti főfelügyelőséghez beterjesztendő utasítás lesz készítendő és kézbesítendő. 14. Engedélyesek kötelesek egy közeget megjelölni, ki a forgalom tekin tetében a kormány és a közönség irányában felelős. 15. Az épités és felszerelés befejezése után az engedélyezett vasút csak a közmunka és közlekedési ministerium által elrendelendő mütan-rendőri bejárás eredménye alapján kiadandó engedély mellett lesz a forgalomnak átadható. Az engedélyokirat kiadását megelőzőleg, Debreczen sz. k. város hatósága a vasút építéséhez szükséges földterületeket ugy sajátjából rendelkezésre bocsátotta, valamint a magánosoktól is megszerezte, minek folytán s miután a vasút építésének megindítására az engedély mindjárt a közigazgatási bejáráskor a bizottság vezetője által a helyszínén élő szóval megadatott, — a vasút épitése a kedvező tavaszi időszak beálltával megkezdetett s nem egészen öt bó alatt befejeztetvén, a pálya Barvits Albin kir. orsz. középitészeti felügyelő vezetése alatt előzőleg megejtett mtítan-rendőri bejárás után 1882. évi julius 18-án a forgalomnak átadatott. Az iparvasut, melynek hossza 26 km., a m. k. államvasutak debreczen-hadházi és a m. északkeleti vasút debreczcn-nagy-károlyi vonalának elágazásánál fekvő úgynevezett Epres-kertből indul ki, s az 56 szelvényig a debreczen-vámos-pércsi országút baloldali szélén, iunen pedig a 169/170 szelvényig a Debreczen város tulajdonát képező Nagy-Csere erdőn át vezet, s a 170 szelvénynél Debreczen város határát átlépve, a kutya-bagosi puszta határán vonul át, majd a 226 szelvénynél Guth erdő területére lép be, mely erdőségben egyelőre a 260 szelvényig épittetett ki, honnan akkor fog tovább vezettetni, a mikor az erdövágás előbaladása folytatását igényelni fogja. Az iparvasut sik területet szelvén át, nevezetesebb műtárgyak nem fordulnak elő. Állomás, illetve rakodó csak Debreczenben állíttatott, egy állomási épülettel s egy mozdonyszinnel, ezenkivül egyegy őrház és kút épittetett ki a vonal két végpontján és közepén, egyéb magas építmény nem állíttatott elő. Beszereztetett a vasút számára 1 db mozdony és 45 db. görkocsi. Az iparvasuton rendszerint csak a nyári és őszi félévben folyik a szállítás, mig a téli s tavaszi hónapokban az üzlet szünetel. Az iparvasuton engedélyesek magok kezelik az üzletet, illetve a szállítást.