Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Hegyi vasutak - Jádvölgyi Ipari vasut

Jádvölgyi iparvasut. 411 lyezett vasut csak a közmunka és közlekedési ministerium által elrendelendő mütanrendöri bejárás eredménye alapján kiadandó engedély mellett lesz a forgalomnak átadható. Az engedélyokirat s az épitési engedély kiadása után, az engedélyes gróf azonnal megiudittatá az iparvasut építését, s miután az épités 1881 évi november hó első felében befejeztetett, s a pálya a most említett hó 23-án Landau Gusztáv kir. országos középitészeti felügyelő vezetése alatt mütau-rendőrileg bejáratott, a bizottság vezetője által a helyszínén megadott s a közmunka és közlekedési m. k. ministerium által utólag megerősített engedély alapján, az iparvasutnak keskeny vágányú része 1881 évi november hó 26-án, szélesvágányü része pedig 1881 évi deczember bó 1-éu a forgalomnak megnyittatott. A jádvölgyi keskeny vágányú iparvasut hossza 17*44 km., kiindul a m. k. államvasutak keleti vonalának Brátka és Bucsa állomásai között fekvő 638/639. szelvényétől s a Jádvölgyében Brátka, Lóró, Csarnóháza, Remez községek határain áthaladva, Izvor községnél végződik. Az iparpálya 10-szerlépi át a Jád folyót s egyszer áthidalja a Kőrös folyót s ezen felül számos hegyi patakon s vízfolyáson lépvén át, összesen 50 műtárgynak előállítása vált szükségessé. A kissebb műtárgyak nyílásai 0*3 — 4*0 méter közt váltakoznak, a nagyobb tárgyak nyílásai pedig a következő méretekkel bírnak: u. m. malompatakon a csarnóházai határban egy 13 6, az Izvor-patakon egy 8*0, a Jád folyón egy 74*0, egy 37*5, egy 24'0, egy 57*0, egy 32*0, egy 24*0, egy 34*4, egy 35*0, egy 30*0 és egy 35 0 méter széles hid s végre a Körös folyón egy 86 méter széles, s az ártér számára egy 48*0 méter széles híd. Útátjáró az iparvasut m 10 — 30 méter szélességben összesen 57 volt előállítandó. Állomás illetőleg rakodó három épült ki, u. m. Izvor, Remesz és Gurá-Jadului községek mellett s elnevezésekkel. A szabványos nyomtávú csatlakozó vágányok hossza 837'70 méter. A keskeny vágányú vonalrész számára engedélyes egy db. mozdonyt és 39 db. teherkocsit szerzett be, ellenben a szélesvágányü vonalrész számára forgalmi eszközök aem szereztettek be, minthogy ez utóbbi vonalrésznek üzletét szerződésileg a m. kir. államvasutak igazgatósága kezeli. A m. k. államvasutak a jádvölgyi vasut csatlakozási pontjánál, a 32-ik számú őrház mellett, az iparvasut engedélyesének kérelmére és költségére «Jád völgy« elnevezéssel 1883. évi február hó 1 én egy személy és podgyászforgalomra berendezett megállóhelyet nyitottak meg, a végből, hogy a jádvölgyi ipartelepekhez a munkások vasúton közlekedhessenek. A jádvölgyi iparvasut megnyitása a m. k. államvasutak személyforgalmát kétségkívül jelentékenyen fokozni fogja, de még nagyobb jelentőséggel bir az iparvasut kiépitése a teherforgalom élénkítésére, a mennyiben az iparvasuton már az első évben mintegy 1200 waggon mész és 2000 waggon fa szállíttatott át a m. k. államvasutak vonalaira.