Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Nagy - Kikinda-Nagy - Becskereki vasút

398 Nagy-kikinda-nagy-becskereki vasut. A társulatot harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli; gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek azt a kereskedelmi törvény értelmében megilletik s általában intézkedik a társulat mindazon ügyeiben, melyek a közgyűlés részére alapszabályszerüleg fenn nem tartattak. Különösen pedig az igazgatóság feladatát képezi a hivatalnokok kinevezése, elbocsátása és ezek javadalmazásának megállapítása. Az igazgatóság saját tagjaiból választja elnökét és alelnökét mindenkor egy évre. Az első három év letelte után (26 §.) az igazgatóság tagjai, kivéve a kormány által kinevezet,tekét, a 26. §. e) pontjának megfelelöleg mindenkor három évre választatnak a közgyűlés által. Ha valamely igazgatósági tag működési idejének lejárta előtt lép ki, a legközelebbi rendes közgyűlés fog a megüresedett állás esetleges betöltése felett határozni. Ha azonban az igazgatósági tagok száma hatra apad le, rendkívüli közgyűlés hívandó egybe a pótválasztás megejtése végett. Az ily pótválasztás utján megválasztott igazgatósági tag működésének tartama azonos azon kilépett tagéval, kinek helyébe lép. 28. §. Az igazgatóságnak minden egyes tagja, a kormány által kinevezettek kivételével, tartozik megválasztása után egy hónappal 10 társasági törzsvagy elsőbbségi részvényt a le nem járt szelvényekkel együtt a társaság pénztárába letéteményezni, mely részvények működésének tartama alatt sem el nem adhatók, sem pedig meg nem terhelhetők. Ha a megválasztott igazgatósági tag ezen kötelezettségének meg nem felel, ugy tekintetik, mintha a reá esett választást el nem fogadta volna. 29. §. Igazgatósági ülés havonkint rendszerint egyszer tartatik, azonban az elnök meghívása, vagy két igazgatósági tag kívánsága folytán annyiszor tartatik ülés, a hányszor azt a társulati érdekek megkívánják. Az igazgatóság határozatképes, ha az összes tagok meghivattak s azoknak legalább fele személyesen megjelent.*) A határozatok a beadott szavazatok többségével hozatnak. Szavazatok egyenlősége esetén azon indítvány emelkedik határozattá, melyhez az elnök járult. 30. §. Az igazgatósági ülésekről jegyzőkönyv vezetendő, mely az elnök, az általa megnevezett hitelesitö és a jegyző által aláiratik. A hozott határozatokért s az igazgatóság minden tényeért az igazgatókat törvényszerinti felelősség terheli, azon igazgató kivételével, a ki valamely határozat vagy intézkedés ellen azonnal óvást emel, a mint arról értesül s ebbeli óvását a felügyelő-bizottságnak bejelentette. A jegyzőkönyvek az üléstől számitott 14 nap alatt a közmunka és közlekedési, valamint a pénzügyi ministeriumokhoz beterjesztendők. 31. §. Az igazgatóság tagjai minden ülésbeni részvételükért jelenléti jegyet kapnak, mely jegyek értéke a közgyűlés által állapittatik meg. V. Fejezet. Felügyelő-bizottság. 32. §. A felügyelő-bizottság 4 tagból áll, kik közül bárom a közgyűlés által egy évre választatik s mindenkor újra választható, a negyedik tagot a kormány nevezi ki. Az első felügyelő-bizottság az alakuló közgyűlés által az első üzleti év tartamára választatik. Ha a felügyelő-bizottság tagjainak száma bármi okból három alá szál), akkor az igazgatóság a pótválasztás megejtése végett közgyűlést tartozik egybehívni. 33. §. A felügyelő-bizottság a kereskedelmi törvény értelmében gyakorolja mindazon jogokat, melyek azt megilletik, és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek a törvény értelmében a felügyelő-bizottság által teljesitendök. 34. §. A felügyelő-bizottság tagjainak tiszteletdija egyenkint évi 300 frtban állapittatik meg. *) Az 1883 évi május hó 26-án tnrtott közgyűlés e §. második behezdését következőleg módosította : »Az igazgatóság határozatképes, ha az összes tagok meghívattak s legalább öt igazgatósági tag személyesen megjelent.«