Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Nagy - Kikinda-Nagy - Becskereki vasút

Nagy-kikinda— nagy-b: cskereki vasút. 381 jött pénzügyi s kormányválságok miatt a törvényjavaslat törvényerőre nem emelkedhetvén, 1874 év elején a cs. k. szab. osztrák államvaspályatársaság visszalépett az egyezménytől, — s csak a legújabb időben, midőn t. i. a szerb vasúti csatlakozás iráut Szerbiával az egyezmény létrejött, vette fel a társulat újból a nagy-kiki üda-pancsova-belgrádi vasúti csatlakozás tervet, de tudvalevőleg ismét sikertelenül, mert a budapest-zimonyi vasúti csatlakozásnak állami költségen való kiépitése batároztatváu el, a cs. k. szab. osztrák államvaspálya-társaság a nagy-kikinda-belgrádi vasút kiépítésének tervéről kénytelen volt véglegesen lemondani. A nagy-kikinda-pancsovai vasúti összeköttetés létesítése legközvetlenebbül érdekelte Torontálmegye lakosait, minthogy az emiitett vasútvonal csaknem egész hosszában a megye határát szelte volna át. — Midőn tehát minden kilátás elveszett arra nézve, hogy szerb vasúti csatlakozás Nagy-Kikindától kiindulva létesüljön, Torontálmegye hatósága és érdekeltsége önerejükből igyekeztek NagyKikinda és Nagy-Becskerek között vasúti összeköttetést létesíteni. Szem előtt tartva ugyanis, hogy e vasúti összeköttetés kizárólag és első sorban megyei érdeket képez, — Torontálmegye törvényhatósági bizottsága 1875. évi oktoberhó 12-én tartott közgyűlésében a nagy-kikinda—nagy - becskereki vasútnak megyei hozzájárulás és segélylyel, mint az adott körülmények között egyedül s gyakorlatilag is tényleg kivihetőnek mutatkozó módon való kiépítését elhatározván, azt követöleg 1876 évi májuskó 8-án tartott közgyűlésében kimondotta, hogy 1877. évi januárlió 1-től kezdve, a lakosság közmunkatartozásának fele részét, a megállapított vagy jövőben megállapítandó árak szerint készpénzben megváltani köteles, és az igy befolyandott pénz müutak, ludak stb. építésére és megyei vasutak subventionálására fordítandó lészen, s ugyanazon közgyűlésében ezen alapból 5000 frtot a megyei vasútvonal előmunkálatai, tervezése és egyéb költségeinek fedezésére mindjárt meg is szavazott, s a kiküldve volt vasúti bizottság *) rendelkezésére kiutalványozott. Ezen közgyűlési határozatot a közmunka és közlekedési m. k. minisztérium helybenhagyván, 1877, évi február havában a NagyKikindától Nagy-Becskerekig vezetendő gőzmozdonyű másodrendű vasútra a megyének az előmunkálati engedélyt is megadta, minek folytán a megye bizottsága 1877-ik évi márcziushó 7-én tartott közgyűlésében hozott határozattal a nagy - kikinda—nagy - becskereki vasútvonal megvalósítása czéljából e vasút javára a közmuukaalapból husz évi egyenlő részletben folyósítandó 600,000 forintnyi *) E vasúti bizottság Hg. Thurn-Taxis Egon elnöklete alatt működvén, előzetesen megállapodást létesített egy vállalkozóval, ki az 1.800,000 frttal előirányzott vasútépítésére késznek nyilatkozott az esetre, ha a megye legfeljebb 800,000 frt segélyt szavazna meg, s ha az érdekelt községek és birtokosok a vasút czéljaira elfoglalandó területet ingyen átengednék.