Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút
372 Arad-csanádi vasút. A vasut üzletének berendezését és kezelését, valamint eredményeit illetőleg a következők jegyzendők meg. Az Uzletkezelést az arad-kőrösvölgyi vasut igazgatósága látja el, melynek berendezésénél első sorban a közönség kényelme vétetvén figyelembe, az engedélyokmánynak az üzletkezelés tekintetében nyújtott kedvezményei nem vétettek igénybe, nevezetesen ugy a személyek, mint a terhek szállításánál ugyanazon szabályok alkalmaztatnak, melyek az első rangú vasutaknál érvényben állanak. Az üzleti bevételek az első vonalrész megnyitása napjától, vagyis 1882. évi november hó 15-től 1883. évi május hó végéig 83,879 46 irtot tettek, mely bevétel több mint fele részben a személyforgalomból eredményeztetett. A kezdetleges Uzleteredmények kielégítőknek mondhatók, mert ba az óv bátralevő részére is csak megfelelő öszszegü bevételt veszünk fel, akkor közel 300,000 frt bevétel lesz elérhető, melynek 40 u/o"át az üzleti kiadások fogván igénybe venni, mintegy 180,000 frt tisztajövedelem maradna rendelkezésre s igy az abiptöke közel 4°/ 0-al lenne már az első évben kamatoztatható. Az alaptőke után egyelőre azonban nem fog osztalék fizettetni, minthogy a társulat igazgatósága, igen helyesen, az első évek üzleti fölöslegeit az épités czéljaira contrabált függő kölcsönök törlesztésére szándékozik fordítani, mi által az elsőbbségi részvénytőke kibocsátása is mellőzhető leend. Megemlitendő végül, bogy a társulat a m. kir. államvasutak aradi és kétegyházai állomásait közösen használja, a nélkül, hogy ezen állomások eddigi vagy jövőbeni befektetési költségeinek kamatozásához hozzájárulna s csakis a közös szolgálat ellátásáért fizet a forgalom arányában mérsékelten kiszabott átalány-összeget. Mindkét állomáson az arad-csanádi vasuttársulat csak a csatlakozási vágányokat és beágazási váltókat köteleztetett saját költségén kiépíteni. Az arad-csanádi vasut a 117'6 km. hosszú arad-szegedi, illetőleg szőreghi fővonalból, s a 39'45 km. hosszú mezöhegyes-kétegyházai szárnyvonalból áll, összes hossza tehát a szőreg-szegedi vonal kiépítésével 157-05 km. leend. A már forgalomban levő arad-szőregi fővonal a m. k. államvasutak aradi állomásából indul ki s Arad város, Szent-Tamás puszta, Pécska mezőváros, Battonya község, Tompa puszta, Mezőhegyes puszta, Csanád-Palota község, Nagy-lak mezőváros, Csanád község, Apátfalva község, Makó város, Kis-Zombor és Deszk községek határain áthaladva, a szab. osztrák-magyar államvasút szőregi pályaudvarában végződik. Kőzbenesö állomás 11 van, u. m. Szent-Tamás, Pécska, Battonya, Tompa, Peregi major, Mezőhegyes, Csanád-Palota, Nagylak, Apátfalva, Makó, Kis-Zombor. A fővonal forgalomban levő részeinek hossza 114'4 km. A m e z ő h e g y e s-k é t e gy ház a i szárnyvonal a fővonal mezöhegyesi állomásából indul ki s Kamarás puszta, Kovácsháza, Bánhegyes, Megyes-Bodzás és Bánkút községek határain áthaladva, a m. k. államvasutak kétegyházai állomásában végződik. Közbeneső állomás van 5, u. m. Kamarás major, Kovácsháza, Bánhegyes, Magyar-Bodzás és Bánkút. A szárnyvonal hossza 39'45 km.
