Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút
Arad csanádi vasú t. 371.3 közlekedési ministerium által, miután az eng-edély-okmányban a kiépítésre vouatkozó határozat csak a törvényhozás által változtatható meg, az arad-csanádi vasut utasitva lett az uj-szegedi indóház részletes épitési tervezetének benyújtására. A szöreg-uj-szegedi rövid vonalrész épitésének elmaradása által azonban a pálya eredetileg tervezett hosszasága tekintetében megtakarítás elérhető annyiban nem volt, mert miután az arad-szegedi fővonalon nyitott szőregi s a mezőhegyes-kétegyházi szárnyvonalon nyitott bán k uti homokbányák anyagai csakis az illető közelebbi vonalszakaszok gyorsabb elkészítésére, de nem végleges elöállitására voltak alkalmasak, ennélfogva, hogy egyrészt a vasut bekavicsolásához alkalmas, kitüuö minőségű kavicsanyag biztosittassék, másrészt, hogy a vasuttársulat abban a helyzetben legyen, miszerint jövőben a vasut vidékén eszközlendő tetemes útépítkezésekhez kiválóan használható fedanyagot bármily mennyiségben és bármily időben szállíthasson: egy a több száz holdra terjedő földvári kavicstelepet összekötő és kellő kitérőkkel ellátott s felszerelt 4 kilométer bosszú szárnyvasutat épitett ki, mely vasut nemcsak az épitkezés eszközlésénél, hanem az egész vasutvállalat jövendő forgalma és jövedelmezőségénél, mint igen fontos tényező van hivatva közreműködni. Az arad-csanádi vasut ezen 4 kilométer bosszú szárnyvonallal kibővitve, összesen 157 1 km. hosszaságban épittetett ki. Az arad-csanádi vasut a jelzett épitési és pénzügyi viszonyok közt, az érdekeltség nem szűnő kívánatára, vonalrészenként adatott át forgalomnak és pedig: az arad-m ez öh e gy esi 51 kilométer hrsszú vonal Gyöugyösy János osztálytanácsos vezetése alatt sikerrel megejtett mütan rendőri bejárás után 1882 november 15-én, a s z ő r e g-k i s-z o m b o r i 18 km. hosszú vonalrész Gróf Wilczek Henrik ministeri titkár vezetése alatt eszközölt mútan-rendőri bejárás után 1882 november 26-áu, a m a k óki s-z om bori 6 km. bosszú vonalrész, a marosi és ártéri közúti bidaknak ily minőségűk fentartása mellett, vasúti kidakká történt teljes sikerű átalakítása s Vörös László ministeri titkár vezetése alatt megejtett mútan-rendőri bejárás után 1883 január 6-án, végre az 1883 évi május hó 18. és 19-ón Gyöugyösy János osztálytanácsos vezetése alatt m ú t a n-r e n d ő r i 1 e g megvizsgált in a kó-m ez ő h egy es és mező he gy es-k ét egy házi vonalrészek és igy az egész hálózat 1883. május 20-án, a vasutvidék lakosságának általánosan nyilvánult nagy lelkesedése mellett adatott át a közhasználatnak. Az arad-csanádi vasuttársulat megalapítói, uévszerint Lonovits József, Boros Béni, Vásárhelyi Béla, továbbá a vasut épitésének vezetője Hegedűs László főmérnök és a társulat jogtanácsosa Szél Ákos a vasut létesítése körül valóban kervadkatlau érdemeket szereztek, — s méltán tarthatnak igényt a közelismerésre és az utókor hálájára. Magyar Vasúti Évkönyv. 1882. 24
