Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad-csanádi vaaiit. 31-9 Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállítandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állíttassanak fel, a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanítást követelhetnének. A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirda-vezeték más megerősítési pontjai az engedélyesek és a 111. kir. távirda-igazgatás illető épitési közegei által, egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejűleg állami távirda-vezeték nem építtetnék, a távirdaoszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirda-vezeték is építtetnék, az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatás kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirdaoszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendö pálya mentén a m. k. távirdaigazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirdaoszlopok az állam költségén vaió fentartásának kötelezettsége mellett, a 111. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrküdése mellett kizárólag csak azon siirgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utóbbiak által egymás közt váltatnak. Jogosítva van azonban m. kir. távirda-igazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állam, mint magánsiirgönyök továbbítására, illő ellenőrzés mellett használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás dijának az engedélyesek s a m. kir. távirdaigazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóau külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek s a 111. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett fel épített távirdavezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivánatára eszközlendö változtatásokat vagy áthelyezéseket. s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 12. §. A fuvarbőrek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt s/abatik meg: Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint az 1. osztályban 4-75 o. é. kr. ezüstben, a 2. » 3-56 » » » » a 3. » 2-37 » » » » a 4. » 1-32»»» » Az 1. és 2. osztályú kocsik az 1-sö rendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4-ik osztályra nézve elöirvák. Azonban padokkal látandók el. Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytétolekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve kikerekítendő. Minden 10 kilogramm podgyásztúlsúlyért kilométerenkint 0-24 kr., 100 klgr. gyorsárúért pedig kilométerenkint 2*4 kr. számíttatik ezüstben.