Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad-csanádi vasút- 428 2. §. Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá azon épitési és üzleti szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által az 1878, évi XX. t.-czikkel beczikkelyezett vám és kereskedelmi szövetség 8. § ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880. évi XXXI. törvényczikk 3. §-a alapján a helyi érdekű vasutakra nézve kibocsáttatni fognak. A most emiitett szabályok kibocsátásáig azonban a jelen engedélyokmányban foglalt eltérésekkel a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az országgyűlés meghatalmazásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabály, valamint a fennidézett vámés kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasnti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. A pálya épitése és üzleti felszerelések az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő átalános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben úgy a tervek készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fcntartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6-ik §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán megbatározott pálya-nyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sinúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon anyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. o) Alépítmény. A maximai-emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1 : 200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátm érövei nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sinek a talpfákon feküsznek, 3 3 métert tegyen. A kövecságy a sinek lába alatt 0.25 méter vastagságban és a sinlábak magasságában 2'8 méter szélességben rakandó. A müépitmények kivétel nélkül fából is előállíthatók.