Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Kőszeg - Szombathelyi vasút

300 K5szeg-9zomt)athclyi vasút. szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka és közlekedési m. kir. minister által az 1878. évi XX. t.-cz.-kel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880. évi XXXI. t.-cz. 3. §-a alapján a helyi érdekű vasutakra nézve kibocsáttatni fognak. A most emiitett szabályok kibocsátásáig azonban, a jelen engedélyokmányban foglalt eltérésekkel, a kőzni, és közlek. m. kir. ministerium által 1868. évi ápril 20-án 4,973. sz. a. az országgyűlés meghatalmazásával kibocsátott ideiglenes vasutongedélyezési szabály, valamint a fentidézett vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasúti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben ugy a tervek készítésénél, mint, az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély és az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat, tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási, vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú siuuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett, a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenként 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kivánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók, oly megjegyzéssel, bogy a közm. és közi. m. kir. ministeriumnak fenn van tartva, esetről-esotre tovább terjedhető könnyebbitéseket is engedélyezhetni. a) alépítmény. A maximal-emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll az egyszázötvenhez (1 : 150). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 275 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok, A pálya részletes kitűzése alkalmával, az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sinek a talpfákon feküsznek, 3'3 métert tegyen. A kövecságy a sinek lába alatt 0 25 mtr. vastagságban és a sinlábak magasságában 2-8 mtr. szélességben rakandó.