Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Hegyi vasutak - Budapesti Közúti vasút

Budapesti közüli vasut. 285 Végre miután mérvadó helyütt ez utolsó tei*v is elvettetett, a fővárosi közgyűlés^ 1881 május havában indokolt feliratot intézett a ministerelnök ur (3 nagyméltóságához, hogy a keresztezésre vonatkozó feltételt elejteni méltóztatnék, mert e nélkül a lóvasut, a közigényeket kielégitö módon nem létesíthető s ily föltételek korlátai közt e kérdéssel tovább is foglalkozni teljesen meddő fáradság és egy közhatóság tekintélyével össze nem fér. A ministerelnök ur a főváros felterjesztését a közmunka-tanácsnak nyilatkozat végett kiadván: ez utóbbi első álláspontjához ragaszkodott, a sugár-uti vasut tervezete ellen nyilatkozott s ez álláspontra jellemzően azt mondotta, hogy minekutána a minister ur által szabott két rendbeli feltétel a sugár-uti vonal létesítését tényleg eddig feutartották, máris azon reménynek engedte át magát, hogy a sugár-ut meg vagyon mentve. A ministerelnök ur Ő nagyméltósága a sugár-uti vonal Ügyében 1882 február hó 12-én enquete-tanácskozást tartott meg, melynek végeredménye az lett, hogy a minister ur a fővárosi hatósághoz intéz'ett leiratában kijelentette, hogy ezeu vasúti vonal épitését a sugár- utou nem engedélyezheti. Ezzel e vasúti vonal ligye végleg elintézettnek tekintendő. A gőzmozdony- üzem alkalmazása érdekében az 1881 évi november havában közúti mozdonyokkal újabb kísérletek tétettek, mely czélra llenschel és fia casseli gépgyára bocsátotta rendelkezésre a mozdonyt. A kísérletek a zugligeti vonalra szorítkoztak és annak a fogaskerekű vasut, illetve a Rupp-nyaraló előtti váltó és a zugligeti végállomás közötti 2200 méter, illetőleg 1800 méter bosszú vonalrészén folytak le s e próbák teljes világot vetettek e kérdésre. Megállapittatott ugyanis, hogy a zugligeti vonal jelenlegi állapotában a mozdony-üzem gyakorlására alkalmatlan s hogy a mozdony-tizem alkalmazhatósága mulbatlan előfeltételének egyáltalában a pálya bizonyos megváltoztatása és egyéb rendszabályok életbeléptetése tekintendők. Rendes viszonyokkal bíró vasúti vonalakról bőven vaunak pontos megfigyelések és tapasztalatok, a melyeknek segélyével nem fog lényegesb nehézséggel járni a megfelelő mozdonyszerkezetet megállapítani ; habár azon súrlódás számarányára nézve is, a mely a görbületekben a mozdony és kocsik által elöidéztetik, némileg eltérő nézetek uralkodnak, mégis a tapasztalatok, melyek e téren gyűjtettek, eredményükben nem sokat különböznek egymástól. Magától értetődik azonban, hogy e mellett szabályszerűen épitett pályatest, valamint rövid vonatok (csekély kocsiszámmal) és megfelelő kocsiszerkezettel feltételeztetuek. Ezen elősorolt feltevések a zugligeti vonalon épen nem találhatók fel.