Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Margitfalva-Szomolnoki vasút

Margitfal va-azomolnoki vasút. 271 18. MÄRGITPALVA-SZOMOLNOKI HELYI ÉRDEKŰ YASUT. Székhely: Budapest. Engedélyeztetett: az 18SO évi XXXI. t.-oz. 1. §-a és Ő os. és ap. kir. Felségének 1881 évi szeptember hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján a közmunkaés közlekedési m. kir. minister által 1881 évi szeptember hó 14-én a m. k. mini3terium nevében kiadott engedélyokmány által. Engedélyesek: ft e r s 11 e M. comp., Matuska Péter, Reich Adolf és Aradi János. Történeti adatok. Szepesmegye bányakerUletében Göllnitz-Szomoluok völgye a cs. k. szab. kassa-oderbergi vasút margitfalvi állomásánál kezdődve, mintegy 30 kilométer hosszaságban, sziklák által sehol össze nem szorítva, egyenlő emelkedéssel vonul délnyugati irányban a 150 méterrel magasabban fekvő Szomolnok városáig, magában foglalva 3 falut, 3 várost, 3 vas és 1 rézolvasztó gyárat, 5 nagyobb vasfinomító telepet, egy nagyszerű gőzfllrészt és számtalan kisebb vasgyárat, mindössze 15,000-re rugó, majdnem kivétel nélkül iparosokból álló lakossággal. Ezen völgynek forgalmi területéhez tartozik még a Szepes-Remeténél elágazó Hnyilecz-völgy, Schwedlér és Wageudrlissel városokkal, 3 vasolvasztó, 1 pléh hengergyár, több kisebb hámorral, továbbá a stoószi völgy Felső- és Alsó-Metzenzéf és Stoosz városok, egy vasolvasztó s néhány száz kisebb vashámorral. Mindkét oldalán e völgynek, számos mellékvölgy által megszakítva, erdővel borított, 1200 méter magasságig nyúló begyek emelkednek, sok százra menő ércztelepeket rejtve magokbau. Ezen ércztelepek, melyek a völgy öléből a legmagasabb csúcsokig terjednek, a szorgalmas lakosságnak sok száz év óta keresetforrását képezik. A legrégibb időben forgalmi eszközök hiánya miatt, a kevés súlyban nagyobb értéket képviselő érezek lettek felkutatva, igy keletkezett az ezüst, higany, azután a réz ós antimon, később a vas, legutóbbi időben pedig a nyerstermelés korszaka. A vastermelést az országutak jobb karba hozatala fejleszté ki, mig a nyerstermelés a kassa-oderbergi vasút megnyíltával kezdeményeztetek s indult némi lendületnek. A most emiitett vasút azonban még mindig oly távol esett a Göllnitz-Szomolnok-völgy fő ércztelepeitöl, bogy a nyerstermelés nagyobb virágzásnak még sem indulhatott, a mennyiben a vasútig tengelyen való drága és bizonytalan fuvarozás csaknem teljesen felemészte minden hasznot. Az érdekelt vidéken ennélfogva mindjárt a kassa-oderbergi vasút megnyílta után mozgalom indult