Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

XVIII A vasutßgy 1881. érten. megejtett mütanrendőri bejárás után 1882 évi október hó 5-én a nyilvános közforgalomnak átadatott. A cs. és kir. Bosna-vasut ezeu folytatólagos vonalrészén öt állomás épült ki, u. m.: Janjice, Kakanj­Doboj, Visoka és Vogosca. A pálya tényleges épitési költségei az előirányzott összeget nem haladták meg. A cs. és kir. Bosna-vasut hossza a zenica-serajevoi vonalrész megnyitásával 268-070 kilo­méterre növekedett fel, s e szerint a 101 km bosszú cs. és kir. doberlin-banjalukai vasut ,hozzászámitásával, a megszállott tartomá­nyokban a cs. és kir. közös hadiigyministerium kezelése alatt álló vasutak hossza ez idő szerint már 369-070 km-t teszem 2.) 1881 é v i XIII. t. - c z. az árú forgalmi statisti káról. (Szentesítést nyert 1881 évi márczius hó 14-én, kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1881 évi márczius hó lti-án, a főrendek házában 1881 évi márczius hó 19-én.) 1. §. Mindazon árúküldeményekről, melyek a vasúti és hajózási vállala­toknál a magyar korona területéről való kivitel czéljából adatnak fel, vagy a magyar korona területére, mint behozatali czikkek érkeznek meg, az áru­forgalmi statisztika készítése czéljából külön nyilatkozatok állitandók ki. A podgyász-szállitás ezen intézkedés alá nem esik. 2. §. A nyilatkozatokhoz e végből kiadott 2 krajczáros bélyegü űrlapok használandók, a melyeken a következő rovatok töltendők ki: a vasúti vagy hajózási állomás neve, a hol a küldemény feladatik, valamint a hová a külde­mény szól; az árú megnevezése, mennyisége és értéke. 3. §• Ugyanazon rendeltetési helyre egyszerre intézett küldeményről, ha az egynemű árúból áll, kerüljön az akár darabszámra, akár csomagolatlanul, akár több csomagban szállításra, csakis egy nyilatkozat állítandó ki. Többféle árúból és több csomagból álló egy küldeményről annyi nyilat­kozat állítandó ki, a hányféle árú van a küldeményben. Egy csomagról, még ha külömböző árúkat foglal is magában, csak egy nyilatkozat kell. 4. §. Az űrlap alakja, kitöltésének részletei, és különösen az, hogy mi­kép eszközlendö az árú megnevezése és mikép fejezendő ki annak mennyisége, rendeleti uton fog szabályoztatni. 5. §. Vasúti vagy hajózási vállalatok a magyar korona területén csak oly küldeményt fogadhatnak el külföldre leendő elszállításra, mely a szabály­szerűen kitöltött nyilatkozattal együtt adatik fel. 6. §. A magyar korona területén feladásra kerülő, külföldre szóló külde­ményekről, a feladó tartozik a nyilatkozatot kiállitani és azt a vasúti vagy hajózási vállalatnak a feladásnál átszolgáltatni. Ellenben a magyar korona területére érkező küldeményeknél a vasúti vagy hajózási vállalat köteles saját hatáskörében gondoskodni arról, hogy a küldeményhez szükséges nyilatkozat kiállittassék, jogában áll mindazonáltal az, hogy az űrlapért kiadott bélyeg költségét az átvevő fél által magának vissza­térittesse. A vasúti vagy hajózási vállalat gyanú esetében a nyilatkozat adatait a küldeménynyel tartalom tekintetében a feladó vagy átvevő, vagy azok meg­hatalmazottjának , avagy szükség esetében legalább 2 tanúnak jelenlétében összehasonlitni jogositya van, s ezen eljárásának eredményéhez képest, a ha­misnak talált nyilatkozat kiigazítása iránt intézkedik. 7. §. A nyilatkozatok a vasnti vagy hajózási vállalatok részéről, a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által meghatározandó időközökben a m. k. statisztikai hivatalhoz küldendők be 8. §. A vasúti vagy hajózási vállalatok részéről ezen törvénynek saját közegeik által leendő pontos és kötelező végrehajtása tárgyában kiadandó uta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom