Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - M. k. államvasutak

m M. kir. államvasutak. épitendő és pedig részben közvetlenül ezen alap készleteiből, részben a m. k. államkincstár által az alapnak nyújtandó kamatnélkUli előlegekből, de a vasut a magyar államkincstár tulajdona lesz, mely azt kezeli és jövedelmeit élvezi. E vonalrész költségei a törvény alkotásakor bemutatott költségvetés szerint 1.560,000 frttal voltak előirányozva. 2. A sunja -határ széli vonalrész szintén a határőrvidéki beruházási alap terhére volt épitendő, de erre is a magyar állam előlegezte kamat nélkül a szükséges költséget, melynek visszafizetési módozata a suuja-broódi vonal kiépitésének biztosítása alkalmával fog megállapittatui. A sunja-broódi vonal kiépítése még csak a jövő terve, de soká nem halasztható, mert e vonal kiépítése nélkül, a máiforgalomban levő dálya-broódi vonal zsákpálya maradna. A sunjahatárszéli vonal kiépítése a határőrvidéki beruházási alap terhére történt, de azért a vasut szintén a magyar állam tulajdona. A kiépítési költség 2.400,000 frttal lett előirányozva. 3. A határszél-doberlini vonal boszniai területen halad, a magyar államkincstár tulajdonaként s annak terhére építtetett ki. E vonalrész költsége 440,000 frttal lett előirányozva. E három vonalrész költségeiből véglegesen tehát csak a határszél-doberlini vonalrész csekély költsége terheli a magyar államkincstárt, — a másik két vonal költségei ellenben csak ideiglenesen esnek a magyar államkincstár terhére s mégis mindhárom vonal a magyar állam szabad tulajdonában és kezelésében, együtt biztositja a m. k. államvasutak számára a határszéli és a boszniai forgalmat. A feuti törvényezikkben intézkedés tétetett még a Sziszektől Károlyvárosig vezetendő vasútvonal iránt, melynek költségei az előleges tanulmányok alapján 86 km. hosz után mintegy 6.800,000.frttal vétettek számításba. A kormány e vasutvonalat egyidejűleg óhaj totta kiépiteni a sziszek-sunjai vonallal s erre felhatalmazást is kért, a törvényhozás azonban e felhatalmazást nem adta meg, hanem azon indokból, hogy e vonal legczélszerübben a broód—sunjai vonallal egyidejűleg lesz kiépitendö, — csak arra szorítkozott, hogy kimondta, miszerint a sziszek-károlyvárosi vonalrész épitési költségei a magyar államkincstár által lesznek fedezeudők. Az 1877. évi XXVI. t. cz. 1. §-ának b) pontja szerint a „Sziszektől a károly város-fiumei vasut valamely pontjáig" kiépiteni rendelt vasut a határörvidéki beruházási alap terhére lett volna létesítendő, az újabban megállapított tervezet szerint ellenben a vonal Sziszeket egyenesen Károlyvárossal kötötte volna össze, nem a Kulpa jobb, s nem a határőrvidék területén, hanem kizárólag horvát területen haladna, — félreértések kikerülése végett, helyesen történt tehát annak kimondása, miszerint az egész vonal a magyar államkincstár által épitendő ki. A fennebbiek szerint engedélyezett s illetve kiépíttetni rendelt szisz ek-doberlini vasútvonal építésének előkészítése és végrehajtása iránt az intézkedések ezután csakhamar folyamatba tétettek. Nevezetesen a közmunka és közlekedési rn. kir. ministerium és