Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Cs. kir. szab. osztrák államvasút

286 Cs. kir. szab. osztr. állam vasut. az alapitói jutalék a mérlegben többé nem szerepel s a kiadatlan részvények száma egyrészt csekélyebb alapitói jogok beváltása, másrészt pedig 190 drb. részvény kisorsolása folytán 1881 évig már 9,357 drbra szállott le. Az 1881 év első felében hosszas tárgyalások után sikerült végre 9000 drb. részvényt Galliera herczegnönek és Mallet Károlynak eladni, s igy csak néhány száz drb. részvény maradt a társulat tárczájában. — A még fennállott alapitói jogok ekkénti megváltása a társulatra nézve még azon gyakorlati eredménynyel is birt, bogy a 9000 drb. részvény után al pari számítva 45 millió francot kapott, mely összeg azonban nem nyereséget, hanem folyó tőkét képezett s a társulat töke-számlájára iratváu, beruházási czélokra vau rendeltetve. A részvényesek 1878 évi május hó 17-én tartott közgyűlésén, az igazgatótanács tudvalevőleg 30 millió osztrák arany forintnyi névértékű, új sorozatú 5°/o-os elsőbbségi kölcsön kibocsátására nyert felhatalmazást. E kölcsön egyik fele különféle czélokra volt szánva. A társulat ugyanis megszerezvén a briiun-rossitzi vasút részvényeit és az arad-temesvári vasút részvényeit és elsőbbségi kötvényeit, összesen mintegy 6-91 millió frt névleges értékben, az ebhez szükséges összeget egyelőre a rendkívüli tarlalékalapból fedezte. Továbbá a chotzeuneusorgei és temesvár-orsovai vonalak építésére szükségelt, mintegy 3'5 millió frt több-költség, valamint néhány másodrendű vonalrész helyreállítására megkívántató költség is beszerzendő volt. Mindezen czélokra a 15 millió forintnyi 5°/o-os arany-kötvények elárűsitásából várható bevétel elégséges lett volna, különféle rendkivüli bevételek szükségtelenné tevén azonban a pénzpiacz igénybe vételét, a kötvények azonnali kibocsájtására nyert felhatalmazás mindeddig igénybe nem vétetett. A kölcsönnek második 15 millió frtnyi fele a vágvölgyi vasút megvásárlására lett volna fordítandó, de a magyar kormány szerezvén meg a vasutat, e kölcsön kibocsátása szintén elmaradt. Időközben a pénzpiacz helyzete megváltozván, a társulat az 5%-os kötvények helyett 4%-os kötvények kibocsátását vette czélba, s a már megszavazott, de ki nem bocsátott 30 millió frtnyi kölcsönnek ekkénti convertálását, a részvényesek 1882 évi május hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlése, a mint az alább közölt közgyűlési határozatból kitűnik, -— helybenhagyta, — felhatalmazván az igazgatótanácsot e kölcsön kibocsátására, mely kölcsönnek az eredetileg történt megszavazáskor a vágvölgyi vasút megvásárlására szánt 15 milliónyi fele része, az üjabb megállapodás szerint a második vágánynak némely vonalrészeken leendő lerakására, — másodrendű vasutak építésére, — s a vállalat fejlesztése érdekében kivánatosnak mutatkozó egyéb építkezések és beszerzésekre lesz felhasználandó. Az orsovai csatlakozás megnyitásának késleltetése miatt, a magyar kormány ellen 1879 évi ápril hó 5-én folyamatba tett kár-