Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Cs. kir. szab. osztrák államvasút

198 Cs. kir. szab. osztr. államvasút. 1!)7 Számvizsgáló-bizottság, Ilutterstrasser Leopold, Mayhofer Ferdinand, dr. lovag Winiwarter József. Vezérigazgatóság Bécsben. Vezérigazgató : Kopp Emil. Vezérigazgató-helyettes : Linder Oszkár (egyúttal uradalmi igazgató.) Vezértitkár: ltaspi Felix L. Építészeti igazgatói De Serres-Wieczlinszky Ágost. Forgalmi igazgató. Reinhardt Lajos. Gépészeti igazgató: Polonoeau Ernő. Az uradalmak igazgatója: Linder Oszkár. A magyar vonalak iizletvezetösége Budapesten: Fönök: Blasovits Károly aligazgató. Főnök-helyettes: Szentgyörgyi Albert vezérfeliigyelő. Titkár: Szommer Emil felügyelő. Történeti adatok. Az 18">1 évben végrehajtott új é p i tk e z é s e k jelentékenyek voltak, s nemcsak a forgalom igényelte bővítési és tökéletesbitési munkálatokra szorítkoztak, hanem új vonalak építésére is kiterjedtek. A nyitra-nagy-tapolcsányi másodrendű vasútnak 1880 év november havában megkezdett épitése 1881 év szeptember hóban befejeztetvén, ezen hó 16-dik napján a vonal a közforgalomnak megnyittatott. *) A pecek-zasmuki helyi érdekű vasut, melynek épitési költségeihez a társulat hozzájárult s jövedelmeiben részes leszen, 1881 évi február hó 14-én a közforgalomnak szintén átadatott.'**) 1881 évi augusztus hó 21-én a társulat Csehországban mintegy 70 km. hosszű helyi érdekű vasúthálózat építésére és üzletére nyert engedélyt, mely hálózat a következő vonalakból áll: C h o t z e nL eitomis cbl (20*2 km.)

; Prelocic-Podol (20 km.); P or ican-Sadska (5*6 km.); Lobositz-Libochowitz (14 km.) és Kralu p-W el warn (9*7 km.) Az épitési munkálatok a porican-sadskai vonalon az 1881 év végével már jobbadán befejezve voltak, mig a többi vonalokon az épités megkezdése csak 1882 évre vétetett kilátásba. A forgalom igényelte nevezetesebb új építkezések a következők voltak, u. m.: a bubnai műhelyben egy mtifa-fészer, Kolinban egy mozdony-fészer és laktanya, Marckeggen egy rakodó-emelvény épitése, a budapesti főműhely nagyobbitása és átalakítása, ugyanott vágányszaporitás, valamint új forditó-korongok és tolópadok felállítása, a kőbányai és tótmegyeri állomásokon hivatalnoki és szolgai lakház épitése, Kecskeméten a sertéshizlalda-telephez egy 3 km. hosszú tehervágány***) létesítése, mely a megelőző mütan-rendöri bejárás után 1881 év tavaszán adatott át a forgalomnak, — a győri és szent jánosi felvételi épületek nagyobbitása és átalakítása s végül egy ártéri híd épitése a Thayan át Höflein mellett. *) Lásd: a »nyitra-nagytapolcsányi másodrendű vasut« engedélyezésének és építésének történetét »Magyar vasúti évkönyv« lV-ik évfolyam 254—264. lapjain. **) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« IV. évfolyam 253. 1. ***) Lásd: »Magyar vasúti évkönyv» IV. évfolyam 264. 1.