Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Első rangú vasutak - Kassa-oderbergi vasút
Cs. klr. szab. kassa-oderbergi vasút. 127 Az üzleti kiadások 2.104,522-11 frtot tettek ki, az előző 1880 évi 2.013,446-53 frtnyi kiadás ellenében növekedtek tehát 01,075-68 frttal, vagyis 4-52°/ 0-al, mely kiadási többlet onnan keletkezett, hogy a jövedelmi adómentesség 1881 évi márczius hó 18 án lejárván, jövedelmi adó czimén az ezen évi üzleti számla mindjárt 94,302-51 frttal lett megterhelve. Az összes kiadásokból a magyar vonalrészre 1.508,483-72 frt = 75-95°/ 0, az osztrák vonalrészre pedig 506,038-49 frt = 24-05% esik, mig az előző évi kiadásokból a magyar vonalrész 1.505,156*94 forintot vagyis 74-75°/<r o t> a z osztrák vonalrész pedig 508,289*59 frtot vagyis 25-25%-ot viselt s e szerint az összkiadásokban való részesülés a magyar vonalnál csökkent, ellenben az osztrák vonalnál emelkedett. Az összkiadások viszonya az összbevételekhez az 1880 évi 55*40°/ 0 ról 1881 évben 53-407,,-ra szállott le, javult tehát 2-00%-al. Ugyanezen viszony a magyar vonalrészt illetőleg az 1880 évi 61T5%-ról 1881 évben 60-55%-i'a> az osztrák vonalrészt illetőleg pedig az 1880 évi 43'41%-ról 1881 évben 38*787 0-ra szállt le. Az üzleti fölösleg kitett 1881 évben 1.830,029-51 frtot, az előző 1880 évi 1.618,743-33 frtnyi fölösleg ellenében e szerint 211,286-18 frtnyi vagyis 13'05%-nyi többlet eredményeztetett. Az eredményezett üzleti fölösleg az összes (ezüst) állami biztositás 58%-ának felel meg, mig az előző 1880 évi üzleti fölösleg az állami biztosítási illetménynek csak 44%-át képviselte. Ha pedig az elért üzleti fölösleget a névleges alaptökéhez viszonyítjuk, ugy találjuk, hogy mig az 1880 évi üzleti fölösleg a névleges alaptökét csak 2*13%-al kamatoztatta, addig az 1881 évi üzleti fölösleg, állami biztosítási pótlék igénybevétele nélkül is már önmagában véve elégséges volt a névleges alaptőkének 2-41 u/o _al való kamatoztatására. Az osztrák vonairész 1881 évben különösen jövedelmező volt, ugy hogy ez évben sem volt szükséges az állam segélyét igénybe venni, sőt ellenkezőleg a korábbi években igénybe vett állami biztósitási pótlékok czimén a cs. k. osztrák kormánynak 200,000 frtot meghaladó összeg volt fizethető. A magyar vonalrész nincs ugyan ily kedvező helyzetben, de azért az állami biztositás igénybevételének mérve itt is fokozatosan csökken, ugyanis mig 1880 évben az évi állami biztositás (ezüst) 1.637,267-53 frt vagyis az évi illetmény 63%-a erejéig vétetett igénybe, addig 1881 évben csak 1.545,013*51 frtra, vagyis az évi állami biztosítási illetménynek csak 59%-ára volt szükség. Ezen kivül azonban a magyar államkincstárból nyert előlegből fedeztetett a 6.828,000 frtos kárpótlási aranykölcsönnek 346,618-85 frtnyi és a 2.291,000 frtos beruházási kölcsönnek 125,505-07 frtnyi kamat és törlesztési szükséglete is, aranyban. A magyar vonalrésznek 1881 évre kormányilag megállapított Uzletelőirányzatát a tényleges eredményekkel összehasonlítva, a következő adatokat kapjuk. Előirányzott bevétel: 2.417.000 frt, tényleges
