Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
LXVIII A vasut iigy 1880-ik évben. legkedvezőbbek Pápa határában, továbbá Káptalanfa és Sümeg közt, végre Edericstől B.-Szt.-Györgyig, mely utóbbi 372 mértföld hosszú vonalrészen a pályaszin majdnem vizszintes. — A pápai állomás pályaszinét az adriai tenger szine fölött 139.65 méteriel véve fel, a b.-szt.-györgyi állomás talpfa magassága 105.54 mt.; ez kétszeri pontos lejtmérés eredménye, melyek egymás közt csakis 2 deciméter különbséget tüntettek ki. Áttérve a költségszámításra először is megjegyzendő, hogy abba csakis az vétetett fel, mi az építésnek gazdaságos s az arad-kőrösvölgyi vasút mintája szerinti keresztülvitelére, továbbá az üzletnek akadálytalan megnyitására okvetlen szükséges. A költségvetés főösszege, daczára annak, hogy a 12.5 mértföldre felvett vonal közel egy mértfölddel hosszabb lett, nemcsak hogy nem lépi túl az emlékirat szerkesztése alkalmával számított összeget, hanem jóval alanta marad, mert csak 1.787,697 frtot tesz ki, miből egy kilométerre 17,518, egy mértföldre pedig 132,960 forint esik. A mint a felsoroltakból kitetszik, a pápa-keszthelyi vasút ügye, a mi legalább a tervezést illeti, az 1880 évben elég előre haladt ugyan, — mindamellett az épitési tőke beszerzésével járó nehézségek miatt az 1880 év végéig még sem jutott oly stadiumba, hogy a vállalat létrejövetele biztos kilátásba volna vehető. 2. Bóba-Jánosháza-tapolczai helyi érdekú vasút. E vonal létesítése érdekében az illető vidék, különösen pedig Tapolcza környéke érdekeltjei az 1880 év folyamán több rendbeli értekezletet tartottak, végrehajtó bizottságot alakítottak, de még csak annyi eredményt sem értek el, mint a pápa-keszthelyi vasút tervezői. A bóba-jánosháza tapolczai vonal klilömben ellenlábasa a pápakesztlielyi vonalnak, miudkét vonal csaknem ugyanazon helyeket keresi lel, s bár az előbbi vasút Tapolczánál végződve, némileg zsákvasutnak tekinthető, mégis annyiban előnyösebbnek látszik lenni, a mennyiben kizárólag a m. nyugoti vasút forgalmát táplálná, mig ellenben a pápa-keszthelyi vasút a déli vasuttali közvetlen összeköttetése folytán, a m. nyugoti vasút forgalmának elterelésére könynyen szolgálhatna eszközül. E vonalon külömben még az előmunkálatok sem hajtattak végre. 3. Veszprém-balaton-füred -tapolczai helyi érdekú vas u t is csaknem ugyanazon vidék forgalmi igényeit volna hivatva kielégíteni, a mely vidék forgalmát a pápa-keszthelyi vagy bóba-jánosháza-tapolczai vonalak közvetítenék. Ezen vasút,, melynek létesítése érdekében az 1880 év folyamán több rendbeli, de sikertelen értekezletek tartattak, fő és szárnyvonallal terveztetett. A fővonal a m. nyugoti vasút Veszprém állomásából indulna ki s BalatonFüreden és Tapolczán áthaladva, legrövidebb irányban csatlakoznék a cs. kir. szab. déli vasúthoz, — a szárnyvonal pedig Tapolczától ágaznék ki s vagy Sümeg vagy Devecseren át szakadna be a magyar nyugoti vasutba Bóba-Jánosházánál. Az előmunkálatok még e vonalakon sem teljesíttettek.
