Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
II. Társulati közös vasutak. - 5. Cs. kir. szab. osztrák államvasút
Cs. k. szab. osztr. államvasút. 275 Csatlakozások.*) Prácsán a m. k. államvasutak vágvölgyi vonalával; — Kőbányán am. k. államvasutak északi vonalaival; — Czegléden a magyar államvasutak tiszavidéki vonalával; — Szegeden az alföld-fiumei vasúttal; — Temesvárott az arad-temesvári vasúttal; — Győrött a m. nyugoti és györ-sopron-ebenfurti vasutakkal ;— Uj-Szönyben a cs. k. szab. déli vasúttal; — Vercierován a román vasutakkal;— Marchegg és a Lajtha melletti Bruckban a saját vasut osztrák vonalaihoz. Az 1881 évi május hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlés határozatai. A közgyűlés jóváhagyja az igazgató-tanács jelentésében közlött javaslatai értelmében az alapszabályok megváltoztatását, és pedig: a) A 3. §. megváltoztatását a társulat magyar czímét illetőleg: »3. §. 1-ső kikezdés. A társulat német nyelven »K. k. priv. österr. Staats Eisenbahn-Gesellschaft«, magyar nyelven »Cs. kir. szab. osztrák államvaspályatársulat« czímet visel.« b) A 15. és 37. §-ok megváltoztatását a társulati hirdetményeknek Magyarországon való közzététele tárgyában: »15. §. 3-ik kikezdés. Minden további befizetésre a felszólításnak legalább egy hónappal a fizetésre kijelölt határidő előtt Bécsben az osztrák császári »Wiener Zeitung«-ban, Budapesten a magyar hivatalos lapban és Párisban a Seine Departement hivatalos közleményeinek felvételére kijelölt két lapban kell közzé tétetni.« »37. §. 1-ső kikezdése. A rendes és rendkívüli meghívás hirdetmény által eszközöltetik, mely a közgyűlés napja előtt legalább egy hónappal a 15. §-ban megemlített bécsi, budapesti és párisi lapokban közzé teendő.« e) A 12. §. megváltoztatását a társulat részvényei és kötvényeinek Bécsben és Párisban való letéteményezésére és megőrzésére vonatkozólag: »12. §. Az igazgató-tanács a részvények és kötvényeknek Bécsben a társulati pénztárnál és Párisban az általa meghatározott pénztárnál való letéteményezésére és megőrzésére az engedélyt megadhatja.« Egyszersmind pedig feljogosítja a közgyűlés az igazgató-tanácsot, miszerint erre nézve a hatósági jóváhagyást kieszközölje és ezen változtatásokat az alapszabályok szövegében foganatosítsa. Az 1S8I évi május hó 30-án tartott XXVI-ik rendes közgyűlés határozatai. 1. A közgyűlés a részvényenkénti osztalékot 1880 évre 5 frankban állapítja uieg, ugy hogy az üzleti év összes jövedelme részvényenként 30 frankra rug és a legközelebb esedékes julius havi szelvény, beleértve a folyó üzletév kamataira esö 5 franknyi részletfizetést, 10 frankkal váltatik be. A fenti osztalék megállapítása után fennmaradó 211,473 frt 67 krnyi összeg az 1881 évre vitetik át. 2. A közgyűlés az igazgató-tanácsosokat megillető jelenléti jegyeknek értékét és az évi tisztajövedelem feleslegéből nekik engedélyezendő részilletéket 1881 évi január hó l-től további öt évre következőképen állapítja meg: Az igazgató-tanács tagjait az alapszabályok 19. §-a szerint megillető jelenléti jegyeknek értéke jegyenként 50 frankban és a nevezetteknek az alapszabályok 19. és 45. §§-ai értelmében a tiszta jövedelem feleslegéből járó részilleték 2V2°/o-ban állapittatik meg. A jelenléti jegyek után esö összeg az üzletszámadásba vétetik fel. 3. A közgyűlés jóváhagyja Pereire Gusztáv urnák a megboldogult Pereire Izsák ur helyébe az alapszabályok 25. §-a értelmében történt megválasztását. Továbbá a kilépő igazgató-tanácsos urak: gróf N á k ó Kálmán, báró Trenck-Tonder Henrik, Bailleuxde Marisy és Pereire Gusztáv, öt évre újra megválasztatnak. 4. Az 1880-ik üzletévnek az igazgató-tanács jelentésével bemutatott számadásainak átvizsgálására Hutterstrasser Lipót, Mayerhofer Nándor és lovag Dr. Winiwarter József urakból álló bizottság neveztetik ki, mely bizottság egyidejűleg felbatalmaztatik, az igazgató-tanácsnak az ez irányú fölmentvényt megadni. *) Itt csak a magyar vonalak csatlakozási pontjai sorolvák fel, 18*
