Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

II. Társulati közös vasutak. - 1. Magyar nyugoti vasút

I Magyar uyugoti vasut. 185 szerezve, ekként magának a vasut kezelésénél s a tarifák megállapításánál döntő befolyást biztosilson. A kormányhoz benyújtott emlékiratnak azonban a ministerek biztató Ígéretei daczára sem lett foganatja s elmúlt az 1880 év is anélkül, hogy a buda-győri vasut kiépitése a megvalósuláshoz közelebb jutott volua. E halogatás a budapest zimonyi vasut kiépítésének előkészítésében találja magyarázatát, mely vasut tervezése és épitése annyira igénybe vette az államot, hogy újabb vasutvonalak kiépítését, főleg pénzügyi tekintetek miatt, egyhamar komolyan czélba venni nem lehetett. A magyar nyugoti vasut igazgatóságán kivill még a m. általános hitelbank, továbbá az Erlanger-féle pénzcsoporttal szövetkezett Az egyik abból áll, hogy meggyőződésünk szerint — az állam pénzügyi helyzeténél fogva jelenleg nincsen azon állapotban, hogy a budapest-győri vasut kiépítését és esetleg a győr-sopron-ebenfurthi vasut megszerzését államköltségen eszközölje ; az pedig indokolatlan mulasztás volna, hogy ezen vasut létesitése egy kétes értékű és helyesnek még épen nem bizonyított elv miatt bizonytalan időre elnapoltassék, a midőn még azon eshetőség sincsen kizárva, hogy kedvezőtlen pénzviszonyok beálltával a magánvállalkozás esete is kizárathatnék. Már azt is helyrehozhatlan kárnak tartjuk, hogy e vasut épitése mindeddig elhalasztatott. Káros volt ez az országra nézve ugy azért, hogy az illető nagy terjedelmű vidék gazdasági és ipari viszonyai nem fejlődhettek ki oly mértékben, a mint fejlődésre képesek; — valamint azért, hogy ez által az államkincstár jövedelmi forrásai hanyagoltattak el s végül azért is — mert az állambiztositék terhe e vasut kiépitése által régóta jelentékenyen csökkentethetett volna. Az ország mostani anyagi helyzete mellett s a körülöttünk minden országban rohamosan fejlődő közlekedési és kereskedelmi versenynyel szemben, e kiépítés további halogatását még károsabbnak vélnők, mint az eddigi mulasztást s ma, midőn minden erőnket oda kell irányoznunk, hogy az ország anyagi helyzetén javítsunk, közgazdasági hibának tartanak e fontos vasut létesítését mindaddig elhalasztani, mig az állam terhelt pénzügyi viszonyai megengedik, hogy e vonal államköltségen épittessék. A másik momentum, mely e kérdésnél döntő fontossággal bir, az, váljon az államköltségen való épités által elérni szándékolt czél nem biztosittathatnék-e más módon is ? Ezen czélt mi abban találjuk, hogy a szóban levő vasútnál lényeges forgalmi és egyáltalán nemzetgazdasági kérdésekben az állam ingerencziája biztosittassék. Úgyde ezen czél részint az engedélyezés feltételei, részint a létesítendő vasut-vállalat alaptőkéjének részben átvállalása által teljes mérvben elérhető s e végre épen nem szükséges, hogy maga a létesítendő vasut államtulajdon legyen. Azon nézetben vagyunk tehát, hogy a létező tényezőket számba véve és kizárólag az itt tárgyalt vasut haladék nélküli létrehozatalát czélul kitűzve — azon kiviteli módok volnának választandók. melyek az állam ingerencziáját biztosítják ugyan, de az államkincstár minél kevesebb megterheltetésével járnak s melyek a czél elérését nem bizonytalan időben — hanem már a jelenben lehetővé teszik. Mindezeknél fogva a fentjelzett nagyfontosságú országos és helyi érdekek előmozdítását kötelességünknek ismervén — mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat : miszerint a megjelölt vasut mielőbbi létesitése czéljából megkívántató tárgyalásokat s intézkedéseket folyamatba tenni és erre vonatkozó javaslatait országgyűlési tárgyalás végett még ez ülésszak alatt a képviselőháznak beterjeszteni kegyeskedjék. Budapest, 1880 évi október hóban.