Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
XX A vasutügy 1880-ik ívben. újvár érintésével Deésig vezetendő másodrendű mozdony vasút építésére és üzletére, másrészt pedig a m. k. pénzügyminister felhatalmaztatott, hogy a bányakincstár készletéből 300,000 frt értékben vassíneket bocsáthasson a társulat rendelkezésére s fizetésül ugyancsak 300,000 frt névértékre szóló társulati törzsrészvényeket elfogadhasson. E vasút építése 1880 évi junius hó 1-én kezdetvén meg, 1881 év szeptember hó első napjaiban a vasútvonal kiépült s ugyanezen hó 15-én a közforgalomnak átadatott.*) 3) 1880 évi XXXIII. t. cz. a nyitra-tapolcsányi másodrendű vasút kiépítése tárgyában. (Szentesítést nyert 1880 évi junius hó 13-án, kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1880 évi junius hó 14-én.) E t. cz. alapján Stummer Károly, Thonet testvérek és ScbmidtAdolfés társai jogot nyertek egy, a cs. k. szab. osztrák államvasút n y i t r a i állomásából kiágazó, Üzbégen, Szomor falván és Ludányon átTapolcsányra vezető másodrendű gőzmozdonyű vasút építésére és üzletére. A nevezett engedélyesek jogaikat átruházták a cs. k. szab. osztrák államvaspálya-társulatra, mely a vasút építését 1880 évi november havában megkezdvén, az építést 1881 év szeptember hó 1-ső napjain befejezte s a vasutvonalat ugyanezen év és hónap 15-én a közforgalomnak átadta**) 4) 1880 évi XXXV. t. cz. a szerb fe j e d e 1 e mségg e 1 1880 évi ápril hó 9-én (márczius hó 28-án) kötött vasúti egyezményről. (Szentesítést nyert 1880 évi junius hó 15-én, kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1880 évi junius hó 21-én.) E t. cz. következőleg hangzik: »0 cs. és apostoli kir. Felségének, valamint Szerbia fejedelme ő fenségének meghatalmazottjai által, a vasúti csatlakozások tárgyában kötött és Bécsben 1880 évi ápril hó 9-én és márczius hó 28-án aláirt egyezmény, — miután az az országgyűlés által elfogadtatott és utóbb mindkét fél által szokott módon megerősíttetett, — ezennel az ország törvényei közé iktattatik: Szövegeakövetkezö: 0 Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királyának kormánya és Ő Fensége a szerb fejedelein kormánya, azon kívánságtól vezéreltetve, hogy vasutaik csatlakozása által államaik között a forgalmat megkönnyítsék és szabályozzák, egyezmény kötését határozták el, s e czélra meghatalmazottjaikká kinevezték: Ő csász. és apostoli királyi Felsége: b. Schwegel urat, valóságos belső titkos tanácsosát, külügyministeri osztályfőnököt; Ő Fensége a szerb fejedelem : Maritsch Manoilo urat, rendelkezés alatt álló ministerét, kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után, a következő czikkeket állapították meg: 1. czikk. Az 1878. évi julius 8-án (junius 2G-án) kelt berlini egyezmény*) Lásd e vasút alapításának, engedélyezésének s kiépítésének részletes történetét a jelen mű 137—181. lapjain, hol az engedélyezést törvény és engedélyokmány egész terjedelmökben közölvék. **) Lásd a nyitra-tapolcsányi vasút engedélyezésének és kiépítésének részletestörténeti leírását a jelen mű 254—263. lapjain, hol az engedélyezési törvény és az engedélyokmány szószerinti szövegben közölvék.
