Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút

160 Szaniosvülgyí vasut. 5. Minden javaslat, melyet az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy egyes részvényesek (ezek a 25. §. értelmében) a közgyűlés határozata elé terjeszteni jónak látnak , 6. A vállalat kiterjesztese a 3. §. 1 pontjában jelzett czélokon túl; 7. A társaság alaptőkéjének szaporítása az engedélyezett összegen túl és kölcsönök felvétele ; 8. A társaság egyesülése más társasággal ; 9. Más vaspályák üzletének átvétele, valamint saját pályaüzletének más társaságra vagy államra leendő átruházása ; 10. Az alapszabályok megváltoztatása vagy kiegészítése ; 11. Oly cartell szerződések megkötése, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését ezélozzák ; 12. A pályának bérbe vagy eladása; 13. A társaság további fennállása a 3. §. 2., 3. és 4. pontjai alatt említ ;tt czélok tekintetéből azon esetben, ha a vaspálya számára adott engedély megszűnnék, a vaspálya az állam által megváltatnék, vagy a társaság által más társaságnak eladatnék; 14. A társaság feloszlása. Az 5-, 7. és 8. pont alattiakra nézve az alakuló közgyűlés is határozhat. 28. §. A rendkívüli közgyűlések az igazgatóság által hivatnak össze, és pedig vagy saját belátása vagy közgyűlési határozat folytán, vagy pedig végre egy vagy több részvényesnek indítványára, ha ezen egy vagy több részvényes részvénybirtoka az alaptőkének lO°/o-át képviseli. Azon részvényesek, kik egy rendkívüli közgyűlés behivását kívánják, kötelesek a szükséges, ilyféle indítvány tételére feljogosító részvényeket kellő számban a társaság pénztáránál letenni és egyúttal azon ügyet Írásban bejelenteni, mely ezen indítványra okot adott. Ez esetben köteles az igazgatóság a közgyűlési meghívást 8 nap alatt közzététetni, mely meghívásra nézve különben a 24. §-ban foglalt határozatok találnak alkalmazást. 29. §. Ötszáz forint névszerinti értékű részvények birtoka egy szavazatra jogosít. Egy részvényes azonban 20 szavazatnál többet nem birhat. Minden ily szavazatttal biró részvényesnek joga van a közgyűlés tanácskozásaiban személyesen, vagy más szavazatjoggaí biró részvényes, mint meghatalmazottja által résztvenni s szavazatával élni. A m. államkincstár mindaddig, mig a törvény 2. §. értelmében átve t vasuti törzsrészvényeknek birtokában Ieend, az Öt ezen részvénybirtok alapján megillető szavazatjogot a társulat közgyűléseiben aképen fogja gyakorolni, hogy az államkincstár képviselőjének szavazata, az illető közgyűlésben képviselt többi szavazatok felével felérőnek fog számbavétetni. Ezen jogok gyakorlására azonban megkívántatik, hogy a részvények még le nem járt szelvényeikkel, vagy pedig, hogy a 21. §. értelmében a részvény letéteményezéséről nyert elismervény legfeljebb 14 nappal a közgyűlés megtartása előtt a társaság pénztáránál, vagy ezenkívül az igazgatóság által e czélból kijelölt más helyeken letétessenek. Azun részvényeseknek, kik a fentebbi határozatok értelmében részvényeiket, illetőleg az elismervényt idejekorán letették, belépti-jegyül igazolójegyek adatnak. E jegyeken a letéteményezett részvények és a letéteményezőt megillető szavazatok száma kitüntetendő. A letéteményezett részvények vagy elismervények a közgyűlés befejezéséig letétben maradnak. 30. §. Az üzletjelentések, a mérleg, a tárgyalandó ügyek napirendje a szavazati joggal biró részvényesek névjegyzéke, részvényeik és szavazataik számának kitételével kinyomatnak, a részvényesek kívánatára azoknak kiszolgáltatnak s a gyűlés helyén közszemlére kitétetnek. 31. §. Közgyűlésen a részvényes szavazati jogát vagy személyesen, vagy egy másik szavazatképes részvényes, mint meghatalmazottja által gyakorolhatja. Egy részvényes azonban egy ily meghatalmazásnál többet el nem vállalhat, és a meghatalmazót megillető szavazatokkal együtt nem birhat többet 40 szavazatnál.