Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút
Szamosvölgyi vasut '. 153 miatt az összrészvények törleszthetök nem lennének, a törlesztetlemil maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. 3-szor, a társulat székhelye Deés város s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 19. §. Az engedélyezett vasut felépítésére és megfelelő berendezésére szükséges 800,000 frtban előirányzott tényleges kiadásoknak megfelelő maximai részvénytőke 1.000,000 frtban, azaz egy millió forintban állapittatik meg. 20. §. Az engedélyes köteles ezen engedélyezési törvény érvényre emelkedésének napjától számított egy év alatt az épitkezési költségek fedezését kimutatni, mit, ha ezen idő alatt megtenni elmulasztana, az engedélyokmány hatályon kiviil helyeztethetik. 21. §. A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása iránt minden részben meggyőződést szerezni, és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány á'tal kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyűlésekben, a mikor azt jónak találja, résztvenni, nemkülönben törvénytelen vagy az állam érdekeire netalán hátrányos intézkedéseket, a mennyiben ezek az engedélyokmánynyal ellenkeznek, felfüggeszteni és erről a minisztériumnak további eljárás végett jelentést tenni. A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlásával, ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után, az államra nehezedő költségek és kiadások megtérítése fejében, az engedélyes az államkincstár javára bizonyos, a kormány által az engedélyes vagy jogutódja érdekeinek kellő tekintetbe vételével meghatározandó évi átalányt fizet. Ezen évi átalány az épités tartamára kiloinéterenkint és évenkint 27 frtban állapittatik meg. 22. §. A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pályamegnyitás napjától számitva) sem kereseti, sem jövedelmi, sem más bármi néven nevezendő vagy később netán behozandó adó fizettetni nem fog. Megengedtetik továbbá, bogy az elsőbbségi- és törzs-részvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátított területek átiratási díjaira is megadatik. A tökeszerzés, valamint építkezés és az üzlet berendezése és kezelése czéljából kiállítandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat bélyeg- és illeték-mentes lesz. 23. §. Az engedély tartama a második szakaszban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-a b) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasut felállítása ellen, a megnyitástól számított 90 évre állapittatik meg. Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §§-ban megállapított határidők a részletes tervek benyújtása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasutengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig, ha a politikai és financiális váltságok által nem igazoltathatik. 24. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva, 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző hét év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely öszszegböl a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog mint évjáradék, az engedély lejártáig az engedélyesnek kifizettetni. Különben a kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezett pályát az esetre, a befektetési tőke névleges összegének lefizetése mellett, bármikor beválthassa, ha egy oly főforgalmi irányú vasútnak kiépítése határoztatnék el, melynek egy részét a jelen eDgedély tárgyát képező vasut képezné.
