Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút

Szamosvölgyi vasut 147 által a magy. kir. pénzügyminister felhatalmaztatott, hogy a bányakincstár készletéből 300,000 frt értékben vassíneket bocsáthasson a társulat rendelkezésére s fizetésül ugyancsak 300,000 frt névértékre szóló társulati törzsrészvényeket elfogadhasson. A szamosvölgyi másodrendű gőzmozdonyű vasut engedélyokmánya a beczikkelyezett szöveg szerint a következő határozatokat tartalmazza: 1. §. Az engedélyes, u. m. báró Bánffy Dezső jogot nyer, egy a magyar kir. államvasutak keleti vonalának Apahida állomásából kiinduló, Válaszút Szamosujvár érintésével, Deésig vezetendő mozdonyvasut építésére és üzletére. 2. §. Az engedélyes az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél köteles jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister által 1868 évi ápril hó 20-án 4973. sz. alatt kibocsátott és az országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. t.-cz. által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletrendhez, a mennyiben az a jelen engedély-okmány tartalma, valamint függeléke folytán módosítást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, inig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó újabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartozik. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyes által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyes különben úgy a tervek készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet, a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatja. A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett miniszteri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonalbejárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállása biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonalbejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhetnek. Magától értetik egyébiránt, hogy az által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási, vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, ily változtatáshoz a kormánytól engedély lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedély-okmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4 §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a teriilet kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy vágányú sinúthoz és a kitérőkhöz; nemkülönben az állomásokra és kavics, úgy mint az építkezési anyag nyerésére megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy-bevétel kilométerenként 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. A még hátralevő engedélytartam alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 10*