Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút

146 Szamos völgyi vasut. 146 A törzsrészvények aláírása után a 6-os bizottság az elsőbbségi részvények elhelyezésére irányozván igyekezetét, csakhamar sikerült az elsőbbségeket 60°/o-os árfolyamon egy consortinmnál elhelyeznie, a mely consortium ellenszolgálmáuyként kikötötte, hogy bizonyos építkezések és berendezési anyagok, u. m. váltók, keresztezések, forgó korongok, forgalmi eszközök, vizállomási kutak stb. létesítése, illetőleg szállítása a költségelőirányzatban megszabott egységárak mellett neki átadassék. Mialatt a vállalat íiiianczirozása tekintetében ily kedvező eredményű tevékenység fejtetett ki, azalatt Báró Bánffy Dezső szerződésszerű kötelezettségéhez képest benyújtotta a közmunka és közlekedési magy. kir. ministeriumhoz a vasútvonal terveit és költségvetését, kérvén azok alapján az engedélyezési tárgyalások megindítását. A vasut kiépítésére szükséges tényleges összeget az engedélyezési tárgyalás alapjául bemutatott költségvetésben, az engedélyt kérő az előzetesen felvett 720,000 frtról már maga 750,000 frtra emelte fel. Az engedélyezési tárgyalás a fennebb emiitett ministeriumban 1879 évi szeptember bó 27-én tartatott meg, mely alkalommal az engedélyezés feltételei s a kiadandó engedélyokmány poutozatai megállapittatván, a tényleges épitési költség 800,000 frtra, az anuak fejében kibocsátandó névleges tőke pedig, 1.000,000 frtra felemeltetett, meghatároztatván egyúttal, bogy e töke beszerzése végett 1000 db 500 frtos elsőbbségi részvény = 500,000 frt és 1000 db 500 frtos törzsrészvény = 500,000 frt lesz kibocsátandó. Az engedélyezési tárgyalás alkalmával a tőke megállapításánál azon feltevés szolgált irányadóul, hogy a törzsrészvények teljes névszerinti értékben, az elsőbbségi részvények pedig 65°/o-os árfolyamon lesznek értékesíthetők, a mely utóbbi feltevés azonban nem valósult meg, mert a mint fennebb mondatott, az elsőbbségek 60%-os árfolyammal lettek egyelőre elhelyezve. Ámbár az engedélyezés feltételei már 1879 év szeptember havában megállapítva lettek, a vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat a kormány által mégis csak 1880 évi május hó 14-éu nyújtatott be a képviselőházhoz, hol azonban, valamint a főrendeknél is a törvényjavaslat csakhamar letárgyaltatván, már junius bó 13-áu szentesítve is lett az 1880 évi XXXII. törv.-czikk,*) melylyel a szamosvölgyi másodrendű vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetett, s a mely törvényczikk *) E t.-cz. szó szerinti szövege a következő: 1880 XXXII. törvényczikk a szainosvölgyi másodrendű vasut kiépitése tárgyában. (Szentesítést nyert 1880 évi junius hó 13-án, kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1880 évi juniushó 14-én) 1. §. Az Apahidáról kiinduló és Szamos-Újváron át Deésig vezető másodrendű vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik. 2. §. Á magy. kir. pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a bányakincstár készletéből 300,000 frt értékben vassíneket bocsáthasson a társulat rendelkezésére s fizetésül ugyancsak 300,000 frt névértékre szóló társulati törzsrészvényeket elfogadhasson. 3. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka és közlekedési, valamint a pénzügyminister bizatik meg.