Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 5. Első erdélyi vasút

133 Első erilélyi vasut. állíttatott. Befejeztetett a p i s k i i műhelyépületek megnagyobbítása saGTogovátz mellett az érdekelt község- költségén létesitett állomás épitése, az előbbi 1159-01 frtnyi, az utóbbi munkálat pedig 2115-67 frtnyi költséggel. A piski-petrozsényi vonalon öt bidnak az előző 1879. évben megkezdett átépítése, s a főpálya 1601/2. szelvényei közti Strigy-hid íámestergerendáinak vastartányokkal való kicserélése befejeztetett.*) Az alagutak fentartására kiadatott 14,648'62 frt. Átalakíttattak a szárnypályán a 632/3., 646/8. és 666/73 szelvények közt levő alagutak. A vízválasztón levő 666/73. szelvény közti főalagutnál 4 méter bosszú alagút-falazat kicserélése befejeztetett, a további 24 méter hiányos alagut-falazat átalakítása még munka alatt maradt. A 646/3. szelvény közti alagutnál 6 méter bosszú hiányos alagut-falazat átalakíttatott. A 632/3. szelvény közti alagútban a faragott kövek elmállása által hiányossá vált ellenfalak 8-35 méter hosszban kicseréltettek. Hiányosság miatt kicseréltetett 1880. évben 19,090-48 f. méter sín, új aczélsin befektettetett 25,880-98 f. méter 80,096-59 frt költséggel, kicseréltetett 31,866 db talpfa 47,771-10 frt költséggel. Az itt felsorolt újítási építkezésekből kivehető, bogy a pálya jókarbantartása fokozottabb kiadásokat igények. A vasut f. 1881. évi forgalmi eredményeit illetőleg megemlítendő, hogy az elsö nyolcz hónap ismert ideiglenes adatai szerint a bevételek 796,539 frtot tettek, az előző 1880. év megfelelő időszakának 776,201 frtra rugó bevételeihez képest tehát az eredmény 20,338 frttal, vagyis 2'62%-al kedvezőbbnek mutatkozik. Előirányozva van 1881. évre bevételek czimén 1.500,000 frt, melyből az év első nyolcz hónapja alatt csak 796,539 frt, vagyis 53-10°/o vétetvén be, habár az utolsó négy hó eredménye rendszerint legkedvezőbb, mégis nagyon kétséges, hogy az előirányzott bevétel el fog éretni. Kétséges pedig ez annál inkább, mert a tiszavidéki vasut államosítása következtében a tövisszajoli átmeneti forgalom a m. kir. államvasutak által a tövis-nagyváradi útirányra lett csaknem teljesen átterelve, mely tarifális intézkedés következményei az első erdélyi vasut jövedelmeit jelentékeny mérvben apasztották. A társulati igazgatás azonnal felismerte a m. kir. államvasutak e részbeni tarifális intézkedésének az első erdélyi vasútra nézve káros voltát s módokról gondoskodott, bogy e hátrányokat az államvasút érdekeinek sérelme nélkül megszüntethesse vagy legalább enyhíthesse. E czélzatból kiindulva, a f. 1881. év elején az elsö erdélyi vasut igazgatósága »a n ag y v á ra d i é s aradi útirány közti viszonynak s illetőleg e két útirány használatának a versenyforgalomban leendő újbóli szabályozása iránt« a közmunka- és közlekedési m. k. ministeriumhoz egy emlékiratot nyújtott be, javaslatot tevén abban, a tényállás megvilágítása mellett, az elsö erdélyi vasut érdekeit élénken sértő kényszerhelyzet orvoslására. Ezen érdekes emlékirat szó szerinti szövegben igy hangzik : *) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« III. évfolyam 62—63. lapon.