Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

V. Közúti vasutak - 2. Budapesti közúti vasút

328 Budapesti közúti vasut-társulat. A vonal másik — az Élelmezési tár-téren innen fekvő —3443 méter hosszú részén, ez alkalommal csak az elhalaszthatlan munkák teljesíttettek, mert az 1880. év tavaszára, magának a vasut által érintett Duna-rakpart területének felmagas'itása, és ezzel a vonalnak újabb irányba való igazítása is lévén tervezve; czélszerü volt, az építmény alapos megújítását az utóbbi alkalomra fentartani. Hasonló tarthatlan állapot találtatott a budai második — a lánczhid-zugligeti — vonalon is; de a tervezett iránybeli változtatások miatt, itt sem mutatkozott czélszerünek az egész építményt rögtön megújítani. Egyelőre tehát a vonalűak csak felső részén — a Szarvashoz czímzett veudéglőtől lefelé a temetőig — a hibás sínek és az összes talpfák; a temető és az Élelmezési tár-tér közt pedig a sinkötések és a kanyarulatok alatt fekvő talpfák kerültek kicserélés alá. De a birtokba vett budai épületeket sem lehetett terjedelmes tatarozás nélkül használatba venni, minek íolytán nevezetesen az istálló-felszerelés egészen újból állíttatott elő. A sínbálózatok egyesítésének első hónapjaiban sok nehézséggel járt a forgalom, egyrészt, mert az egyesitett vasutak, úgy az épités, mint a berendezés tekintetében lényegesen eltérő szervezettel bírtak ; másrészt, mert a budai vonalak ugy, mint az azokkal átvett kocsik is, előbb alapos megújítást igényeltek, — a mi pedig, a forgalmi folytonosság kimélése mellett, csak nagyon lassan volt eszközölhető. Aunak daczára, az ily súlyos körülmények közt lefolyt rövid hat havi időszak eredménye is igazolta, hogy az összekötő vasut a várakozásnak, mely ahhoz köttetett, teljesen megfelel. S itt nem csak a mü közönséges haszonképességét, nem csak a tulajdonos társaság magán érdekét, hanem az általános közérdeket is értjük, bízvást is állíthatni, bogy a pesti közúti vasuttársulat a főváros helyi közlekedési viszonyain nagyot lendített az összekötő vasut kiépittetése által. Áttérve az 1879. évi forgalmi eredményekre, a következők emelendők ki: A régi hálózaton a mult 1879. évben mindössze 333,739 személyvonat fordult meg, mely vonatok együttvéve 2.093,212 kilométernyi útat tettek. Átlag tehát 914 vonattal, naponta 5,433 kilométer járatott meg. Az újabb hálózaton 1879. évi márczius 16, s illetőleg jun. 21. óta mindössze 99,677 vonat indíttatott, melyek 710,648 kilométert haladtak meg. A két hálózatot egybefoglalva, a vonatszám 433,416-ot, a meghaladt út pedig 2.806,399 kilométert teszen. A szolgálatképes lovak átlagos napi útja, 1879. évben 25.7, a használatban állott kocsiké pedig 115.5 kilométert tett, mig az előző 1878. év hasonló átlaga a lovaknál 25a, a kocsiknál pedig 111.5 volt.