Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

V. Közúti vasutak - 2. Budapesti közúti vasút

320 Budapesti közúti vasut-társulat. c ft. BUDAPESTI KÖZÚTI VASÚT. Székhely: Budapest, Kár oly-körút 6. sz. Engedélyeztetett: a) a Duna balparti (pesti) hálózat a fennállott m. k. helytartótanácsnak 1865. évi ápril hó 22-én 30.142. sz. a. kelt rendeletével, b) a Duna jobbparti (budai) hálózat a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium által 1867. évi junius hó 28-án. Czég : Budapesti közúti vaspályatársaság. Igazgatóság: Elnök: Szitányi Izidor. Igazgatósági tagok: Cséry Lajos, Drósa Zsigmond, Gardos Károly, Gschwindt Mihály, Vogel Péter, Jellinek Mór. Felügyelő bizottság: Dr. Büsbach Péter, Klenovits György, Sztupa György, Giczey Samu, Winter S. Vezérigazgató: Jellinek Mór. Vezértitkár: Lövik Pál. Titkár: Jellinek Henrik. Történeti adatok. Az 1879. év nevezetes időszak a társulat történetében, a menynyiben hosszas tárgyalások után 1879. évben ténynyé vált végre a budai közúti vasút hálózatának a társulati hálózattal való egyesítése és a két hálózatnak a Margitbidon átvezetett vonal útján való összeköttetése. A társulatra nézve rendkívüli horderővel bíró eme kérdések megoldása oly hosszas tárgyalást igényelt, oly sok nehézségbe ütközött, miszerint már csak a vállalat szívós törekvéseinek megvilágítása végett is érdekes e kérdés lebonyolításának mozzanataira visszapillantást vetni, s illetőleg az ez irányban folyt tárgyalások menetét és befejezését összefoglaltan még egyszer előadni. Alighogy a kormány részéről a Margit-Dunabidnak kiépítése elhatároztatott; a Duna mindkét partján elterülő testvérfővárosoknak, s a két város területén már forgalomban volt közúti vasutaknak sínút által leendő összeköttetését az érdekelt tényezők úgy forgalmi, mint egyéb szempontokból fölötte fontosnak ismervén fel, a budai és pesti közúti vasutvállalatok, Buda és Pest városoknak akkoron még külön állott hatóságai, Pestmegye közönsége, sőt a fővárosi közmunkák tanácsa is 1871. év végén az iránt folyamodtak a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumkoz, miszerint a Margit-híd oly szélességben terveztessék, hogy azon a közúti vasúti síneknek lerakása lehetséges legyen. E kérvényezések sikerre is vezettek, a menynyiben a Margit-hid tervezete olyként lett megállapítva, bogy a bidon a közúti vasút sínjeinek lefektetésére is maradt tér, de a sínek lerakását a kormány mindkét közúti vasuttársulattal szemben azon