Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)
II. Társulati közös vasutak - 5. Magyar nyugoti vasút
264 Magyar nyugoti vasut-társulat. Annak oka, hogy ezen koszén a budapesti piaczot még el nem tölté, de használása Győr irányában sem igen terjedhet, egyedül abban rejlik; hogy szállítása — vasúti összeköttetés hiányában, — csak szekerezés és hajózás útján eszközölhető; ezen, az idő viszontagságainak alávetett, s csak egyes évszakokban teljesíthető szállítási módnál gyakori átrakatás szükségeltetvén, mig a szén rendeltetési helyére ér, nemcsak minőségéből vészit, de egyszersmind oly drágává válik, hogy ezek folytán a sokkal távolabbról szállított, kevésbé jó minőségű szénnel való versenyzést sem állhatja ki. Az esztergomi kőszéntelepeknek a hudapest-győri vonal forgalmába leendő felvétele, ezen visszásságot nemcsak azonnal megszüntetné, de a pálya részére kiválóan jövedelmező s folytonos fokozódásra képes tömeges szállításokat is, már előre biztositana. Ily körülmények között azt, hogy a budapest-győri vonal út irányának megválasztásánál az esztergomi kőszéntelep figyelembe ne vétessék: igazolni alig lehetne. A m. k. államvasutaknak a főváros déli végén kiépített összekötő vonala, a budapest-győri vasút útirányának megválasztására nézve döntő befolyással biró tényezővé vált s a kormányt azon követelésre készteti, hogy ezen összekötő vonal, a tervezett s »Kelenföld« (budai) állomásból kiinduló budapest-győri vonalnak a fővárossal leendő összeköttetéséül szolgáljon. Ha a budapest-győri vonal részére — Kelenföldnek, mint kiindulási pontnak megtartása mellett, — a legrövidebb útirány választatnék : főirányában ez Budaeörsön, Bián, Bicskén, Tatáu, NagyIgmándon, Bábolnán stb. vezetne keresztül. Ezen esetben az esztergomi széntelep egy 39 kilométer hosszuságú szárnyvonallal volna a fővonallal összekötendő, melyből az egyes bányákhoz vezető, összesen mintegy 18 kilométerre rugó iparvágányok ágaznának ki. — Ez azonban a tervezett vonalra nézve azért volna hátrányos, mert: ha Kelenföldről kiindulva, Bicskén és Tatán keresztül vezetendő, kereken 121 klmtr. hosszúságú fővonal, — a sok vízválasztó és keresztvölgy következtében elkerülhetetlenül többször előforduló ellenesésektől eltekintve, — mint üzletmüszaki szempontból minden lehetséges egyéb útirány között a legkedvezőbb viszonyokkal biró, kiviteli és átmeneti pályának leginkább ajánlható volna is : de jövedelmezési szempontból ennél a tervezett egyéb útirányok bármelyike kedvezőbb, mert a bányatermények elszállítását csakis 57 kilométernyi hosszúságú szárnyvonalak építésének s külön kezelésének árán szerezhetni meg; — s ezen kivül oly vidéken menne át, mely egyes terményekben gazdag ugyan, sőt egyes helyeken, u. m. Bicskén és Tatán élénk kereskedéssel is bir, — de a hol élénk helyi forgalomra s iparüzletek fejlődésére számítani egyhamar nem igen lehet. Hasonlitathatlanul kedvezőbb viszonyok állanak be akkor, ha a szinte Kelenföldről kiinduló budapest-győri pálya, szárnyvonal elkerülésével, az esztergomi kőszéntelepen átmenve, a Duna jobb partjának mentében vezettetik tovább.