Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

II. Társulati közös vasutak - 4. Kassa-oderbergi vasút

Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasut-társulat. 241 Az eperjes-tarnowi (vonalrész) vasút üzletkezelését a kassa­oderbergi vasút 1879. év julius hó l-én vette át a m.kir. államvasutak igaz­gatóságától , az 1879. évben azonban a magyar kormány rendelete folytán e vonalról még külön számadást vezetett. Az orló-határszéli vonal­rész kezelését a fennállott szerződés alapján továbbra is az első magyar-gácsországi vasuttársulat látja el. Az eperjes-orló-határszéli vonal üzleti eredményei az alább közölt üzleti számlából kivehetők, ehelyütt csak annyi jegyzendő meg, hogy előző 1878. év eredmé­nyével szemben 1879. évben a bevételek 18,143*91 frttal szapo­rodtak , a kiadások ellenben 5,039 69 forinttal csökkentek, s igy az üzleti niánylat is az 1878. évi 27,056*65 frt ellenében 1879. évben 3873*05 forintra szállott le. A régi 97,063 db. kassa-oderbergi részvénynek s a régi 14,348 db. eperjes-tarnowi részvénynek uj 200 ezüst forintos és 4 szá­zalékos kassa-oderbergi részvényekkel való kicserélése és a régi eperjes-tarnowi 300 frtos kötvényeknek a kassa-oderbergi vasút új 200 ezüst forintos kötvényekre való convertálása, mely az 1876. évi ápril hó 8-án kelt egyesülési szerződés*) értelmében eszközlendő, 1880. évi január bó l-én kezdetett meg s ápril hó 25-ig anuyira ba­ladott, hogy csak 25,172 db. régi kassa-oderbergi részvény és 1160 db régi eperjes-tarnowi részvény volt kicserélendő. Miután azonban a kicserélésre kitűzött határidőig, 1880. julius hó l-ig, valamennyi czíraletnek kicserélése nem volt kilátásba vehető, a kicserélési határ­idő az alább közölt közgyűlési határozatok 1. pontja szerint 1880. év végéig meghosszabbíttatott. Mint igen érdekes kérdés megemlítendő továbbá, hogy a jövedelmi adótól való mentesség, mely a társulatot az engedélyokmány alapján az engedélyezett vonal forgalomba helyezése napjától számitott 9 évre megilleti, 1881. évi márczius hó 1 l-én lejárandó levén, ámbár az adómentesség lejártával a jövedelmi adó az engedély­okmány értelmében az üzleti számlába beállítható, mégis az újabb adó­törvények alapján az adókivető hatóság az elsőbbségi kötvény-szelvények­ből való levonás útján vélte a fizetendő jövedelmi adót lerovandónak. A társulati igazgatóság az ily módon czélba vett adókivetés ellen fölszó­lalt a kormánynál, s eredményesen, a mennyiben a magyar kormány által az elsőbbségi kötvényszelvényeknek a jövedelmi adóval való megterhe­lése egyelőre mellőztetni rendeltetett, —mindazonáltal, miután az el­sőbbségi kötvény-kamatok megadóztatásának kérdésében a kormány részéről a törvényhozás elhatározásának kikérése vétetett czélba, a jövedelmi adó kérdése még korántsem tekinthető véglegesen elin­tézettnek s igy a kötvénybirtokosokat még mindig fenyegeti a szel­vény-csonkítás veszélye. A mi végül az 1880. év üzleti eredményeit illeti, ezek némileg kedvezőbb kilátással kecsegtetnek, a mennyiben a nevezett év első nyolcz hónapja alatt mintegy 36,856 frt, vagyis kilométerenkint 86 frttal több bevétel éretett el, mint előző 1879. éy megfelelő időszakában. *) Lásd »Magyar vasuti évkönyv« II. évfolyam 97. 1. Magyar Vasúti Évkönyv. 1880. 1G i

Next

/
Oldalképek
Tartalom