Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

I. Társulati Magyar vasutak - 11. Tiszavidéki vasút

138 Tiszavidéki vasut-társulat. 138 Jelen, két egyenlő példányban kiállított szerződés a tiszavidéki vaspályatár­saság részéről a részvényesek közgyűlésének és a magyar állam részéről a tör­vényhozásnak jóváhagyása után válik kőtelezővé és jogerejüvé. Kelt Budapes­ten, 1880. évi ápril hó 11-én. Péchy Tamás, s. k., közmunka és közlekedési m. kir. minister Gróf Szapáry Gyula s. k., m. kir. pénzügyminister. Tiszavidéki vaspálya­társaság: Gróf Szapáry Antal s. k., elnök. Báró Orczy Andor s. k., alelnök.« Ezen szerződés a tiszavidéki vasút részvényeseinek 1880. évi ápiil hó 20-án tartott rendkivüli közgyűlésén a társulat föloszlásá­uak kimondása mellett elfogadtatván,*) azt, mint a társulatra nézve jogkötelezőt, helybenhagyás és beczikkelyezés végett a közmunka­és közlekedési (Ordódy Pál) és pénzügyi (Gróf Szapáry Gyula) m. k. ministerek 1880. évi május hó 4-én matatták be a képviselőháznak.**) Bármennyire megérett is tiszai vasút államosításának kérdése, a beter­jesztett szerződés h elybenhagyásának kieszközlé se mégis több időt vett igénybe, mint várni lehetett, s a szerződésnek nem ugyan czélja, t. i. államosítás, de az államosítás kiviteli módozatai, s másrészt az államosítással kapcsolatban a debreczen-miskolczi vonalnak a m. északkeleti vasút kezelésébe tervezett átadása élénk viták és ellenzésre találtak a képviselőház szakbizottságaiban, s később a ház teljes üléseiben is, a mely ellentétek folytán aztán, — a mint látni fogjuk később, — nemcsak a szerződés módosíttatott, de a debreczen-miskolczi vonal iránt tervezett intézkedés is elejtetett. A képviselőház pénzügyi bizottsága ugyanis az állam és társulat között kötött fenti szerződésből kibagyatni kívánta annak 5-ik czikkét, melynek lényege abban rejlett, hogy a társulati tartalékalap bizonyos költségek fedezésére fordittatik, bogy a társulat vezénylő igazgató­*) Lásd alább az 1880. évi ápril hó 20-án tartott rendkivüli közgyűlés határozatait. **) A törvényjavaslat, melynek kiséretében a szerződés bemutattatott a a következőleg szólt: »Törvényjavaslat a tiszavidéki vasút megváltásáról és az ennek kapcsán teendő intézkedésekről. l.§ A tiszavidéki vasút megváltása iránt 1880. évi ápril hó 11-én kötött szerződés jóváhagyatván, ezennel beczikkelyez­tetik. 2. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az 1868. évi LI. t. cz. alapján a kincstár birtokába jutott 5.309,000 frt névértékű részvényeket azon arányban, a melyben azok az itt jóváhagyott szerződés 4. §-a értelmében kisorsoltatni * fognak, megsemmisíttethesse s az állami ingó vagyon terhére készpénzbeli ki­egyenlítés nélkül kiadásba helyezhesse, a kisorsolás megtörténtéig pedig a szer­ződés 3-ik §-a értelmében ezen részvényekre esö féléves járadékok készpénz­beli kiegyenlítését szintén mellőzhesse. 3. §. Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy az ekként beváltott tiszavidéki vasút debreczen-miskolczi vonalát esetleg iizletkezelés végett a magyar északkeleti vasut-társulatnak átadhassa. 4. §. Az 1868. évi XLIX. t. cz. 1. §-ának e) pontja alatt engedélyezett hatvan-szolnoki vasútból Györgyénél kiágazó s a budapest-liatvani vasutba Péczel és Csaba közt beszakadó elsőrendű állami vasútvonal kiépítése akkép rendeltetik el, hogy ezen vonal egyelőre mint egyvágányú mozdonyvasut létesíttessék ugyan, a földterületek beszerzésénél azonban a második vágány esetleges berendezésére is tekintet legyen. 5. §. Felhatalmaztatik egyúttal a pénzügyminister, a tiszavidéki vasut-társulat által a most beczikkelyezett szerződés 1. §-a értelmében neki át­adandó 1.993,000 frt névleges értékű elsőbbségi kötvényeket értékesíthesse és az ebből befolyó pénzösszeget a jelen törvény 4. §-ában engedélyezett vasútvonal kiépítésére fordíthassa. 6. §. Ezen törvény kihirdetése napjával lép hatályba s végrehajtásával a pénzügyminister és a közmunka- és közlekedési minister bízatnak meg. Kelt Budapesten, 1880. május 4-én. Ordódy Pál s. k., közmunka­és közlekedési minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom