Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

I. Társulati Magyar vasutak - 7. Magyar északkeleti vasút

78 Magyar északkeleti vasut-társulat. fel. — Legelőször is a szathmár-nagybáuyai és az érmihályfalvanagyváradi voDalak kiépítésének terve került szóba. A szathmárnagybányai vasút létesítése ügyében ugyanis Szathmármegye érdekeltsége 1879. év augusztus bavában Szathmárt értekezletet tartván, elhatározták felszólítani a m. északkeleti vasuttársulatot, vájjon nem lenne-e hajlandó az érdekelt vidék támogatása mellett, s állami biztositás nélkül Szathmártól Nagybányáig egy szárnyvonalat építeni ? A vasút igazgatósága e felhívás folytán saját kebeléből egy bizottságot küldött ki azon feladattal, hogy érintkezésbe lépve az érdekeltségekkel, tanulmányozza mindazon helyi érdekli vasutakat, melyek a m. északkeleti vasút csatlakozó táp-pályáivá válhatnának be. Ezen bizottság feladatának teljesítése közben a tervezett vasutirányok műszaki megszemlélése és a várható szállítmányok mennyiségének figyelembe vételével három irányt jelölt meg olyanul, a melyek vidékének összeköttetése a m. északkeleti vasúttal, mind az állam, mind az illető vidék lakosságának, mind pedig a magyar északkeleti vasút részvényeseinek egyaránt érdekében állana. E vonalak a következők voltak: a) Nagybánya-Szinyér-Váralja Szathmár, b) Mátészalka-FábiánházaNagy-Károly, és c) Margitta-Ér-Endréd-Szaniszló, esetleg Piskolt. A m. északkeleti vasút igazgatósága maga részéről is beismervén a most jelzett irányokban helyi érdekű táppályák létesítésének nagy fontosságát, elhatározta, hogy azon vonal kivitelére nézve, melyhez az épitési tőkének egy harmadát az érdekeltség biztosítaná, megteendi a szükséges intézkedéseket s a szükség esetén még a részvényesek közgyűlésének határozatát is kieszközlendi. Mindenekelőtt azonban előmunkálati engedélyt kért és kapott is 1879. év október havában az igazgatóság a kormánytól a fennevezett vonalakra és pedig: a) Szathmártól Nagybányáig; b) Nagy-Károlytól Mátészalkáig vezető rendes nyomtávval kiépítendő helyi érdekű másodrendű gőzmozdonyú vasutakra és c) Reszege Szaniszló, esetleg Piskoltról Margittáig keskeny nyomtávval tervezett helyi érdekű vasútra. Ezen engedély alapján aztán megindittatott a vonalak részletes műszaki tanulmányozása és felvétele, de egyidejűleg az érdekeltség megalakítása is. A szathmár-nagybányai és Mátészalka-Nagy-Károlyi irány elejtése mellett, a Mátészalka-nyíregyházai helyi érdekű vasutakra nézve a fáradozások nem is maradtak eredménytelenek, mert sikerült az érdekeltségek megalakítása, úgy hogy ma már mindkét vasútra nézve a kormánynál fekszik a végleges engedély megadása iránti kérvény s bizton remélhető is, hogy a kormáuy a kért épitési engedélyt, miután az épitési tőkék biztosítva vannak, megadni fogja. A reszegeszaniszló-, — esetleg — piskolt-margittai vonal Ugye azonban egyelőre, ügy látszik, elejtve lett, — úgyszintén az érmihályfalva-nagyváradi összeköttetés is, melynek létesítése iránt még mindig meg-megújuló értekezleteken egyébkint az utóbbi időben a m. északkeleti vasút igazgatósága már nem is képviselteté magát. A tervezett helyi érdekű vasutak kétségkívül hathatósan fognak közrehatni a m. északkeleti vasút forgalmának emelésére; sokkal nagyobb s kecsegtetőbb kilátást nyújtott azonban a társulat felvirá-