Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)

Társulati közös vasutak. - II. Cs. kir. szab. déli vasút

Cs. k. szab. déli vasut-társulat235 A saját vonalakhoz csatlakozó bánya- és iparpályák hossza 1878. év végén 57-556 kilométer volt. A déli vasut hálózatából Magyarország területére 683 944 kilométer. Horvátország területére pedig 176 815 kilométer esik. Emelkedési és görbületi viszonyok. (Lásd a »Magyar vasúti évkönyv« I. évfolyamát.) Állomások és megálló helyek.*) Budapest-Kanizsa-Pragerhof-i vonalon : Budapest, Promontor (m. á. h.), Tétény, Tárnok, Martonvásár, Nyék, Velencze, Dinnyés, Székesfehérvár, SzabadBatthyán, Lepsény, Siófok, Szántód, Szemes (m. á. h.), Boglár, Keszthely, Komárváros, Kanizsa, Mura-Keresztúr, Kottori, Kraljevecz, Csáktornya, Polstrau, Fridau, Nagy-Sonntag (m. á. h.), Moschganzen, Pettau, Pragerhof. Kanizsa-Bécs-Ujhelyi vonalon: Kanizsa, Gelse, Szent-Mihály puszta, Szent-László (m. á. h.), Szent-Iván, Zalaegerszeg, Györvár (m. á. h.), Molnári, Dömötöri (m. á. h.), Szombathely, Acsád, Bükk, Lövő, Kövesd (m. á. h.), Sopron, Ágfalva, Somfalva, Márcz-Nádasd, Nagy-Márton, Rétfalu - Siklós, Savanyúkút, Lajta-Szent-Miklós, Bécs-Ujhely. Kanizsa-Barcs-i vonalon : Kanizsa, Mura-Keresztur, Légiád, Zákány, Góla, Berzencze, Vörösvár, Babócsa, Barcs. Székesfehervár-Uj-Szöny-i vonalon : Székesfehérvár, Moha, Bodaik, Moóv, Kis Bér, Nagy-Igmánd, Uj-Szöny. SziszekSteinbrück-i vonalon: Sziszek, Lekenik, Nagy-Gorica, Zágráb, Podsused (m. á. h.), Zapresic, iiann, Videm-Gurkfeld, Reichenburg, Lichtenwald, Steinbrück. ZágrábKárolyváros-i vonalon : Zágráb, Zdencina, Jaska, Károlyváros. Szent-Péter-Fiume-i vonalon: Szent-Péter, Kiillenberg, Domegg-Feistricz, Sapiane, Jurdani, Maltuglie, Fiume. Megnyitási határidők.*) A magyar és horvát vonalak a következő batáridőkben nyittattak meg : A határtól (Bécs-Ujhely) Sopronig .... 1847. évi augusztus hó 20-án. Kanizsától a stájer határig (Pragerhof) . . 1860. » ápril hó 24-én. Székesfehérvártól Ujszönyig » » junius bó l-én. Budapesttől Kanizsáig 1861. » ápril hó l-én. Sziszektől Zágrábon át az országhatárig (Steinbrück/ . . . , 1862. » október hó l-én. Zágrábtól Károlyvárosig 1865. » junius hó l-én. Soprontól Kanizsáig » » szeptember hó 24-én. Kereszturtól Barcsig 1868. » szeptember hó l-én. Fiumétöl az országhatárig 1873. » junius hó 25-én. Csatlakozások.*) Budapest-Kelenföldön, Zákányon, Károlyvaroson, Zágrábban és Fiúméban a m. k. államvasutakkal; Székesfehérvárott és Szombathelyt a m. nyugoti vasúttal; Sopronban a györ-sopron-ebenfurti vasúttal; Uj-Szönyön a cs. k. szab. osztr. államvasuttal; Barcson a pécs-barcsi vasúttal; Zákányban a báttaszékdombovár-zákányi (duna-drávai) vasúttal; Csáktornya. Lajtha-Szent-MiklósZapresicen s Fiume közelében az osztrák területen fekvő vonalakhoz. Az 1879. évi május hó 18-án tartott huszonötödik rendes közgyűlés határozatai. 1. Az 1878. évre vonatkozó számla-zárlat helybenhagyása mellett az igazgatótanácsnak a felmentvénymegadatik, és az 1878. évi üzleti fölösleg, 854,492-90 frt az alapszabályszerü tartalékalap gyarapitására fordíttatni rendeltetik. 2. Számvizsgálókul Milde Károly, Landauer Zsigmond és Wollheim Lajos szótöbbséggel megválasztatnak. *) Itt csak a magyar- és horvátországi vonalak állomásai és megálló helyei sorolvák fel.