Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat
Fcrcnczcsat orna- társulat. 539 A zsilip 3 pár kapuval bir; a szekrény-viz szabályozása czéljából az előbbi zsiliphez hasonló elrendezéssel bir. A szekrények hossza küszöbtől küszöbig együttvéve 50° 2', szélessége 30'. A zsilip összes hossza 62°. A zsilip-csatorna, kőlemezekkel burkolt fenékkel, lépcsőzetes bukással halad felülről lefelé, berendezésére nézve egyebekben hasonló a torkolati zsilip csatornájához. A falak magassága a fenéktől a felső szekrénybon 18'2", az alsóban 21'. Az oldalfal vastagsága alul 7' 6" fölül 4' 6". A középfal vastagsága pedig alúl 8' 9" föliil 7', melyre a szekrényviz nagy nyomásának ellensúlyozása végett a zsilip-csatornára épített egy boltozott iv támpiilér gyanánt támaszkodik. Az egész zsilip egy béton-alapra van épitve, melynek vastagsága a felső szekrény alatt 5', az alsó alatt G', aliil és fölül béton-zárgátakkal, a közepén a két szekrény között egy bétonnal kitöltött siilyesztő szekrénynyel van az alámosás ellen biztositva, azonföliil a földalatti viznyomás megakadályozása végett még a zsilip olötorkolata is részint agyagréteggel, részint bétonnal kibéleltetett s téglaburkolattal elláttatott. Coulissák itt is — mint minden más zsilipnél — alkalmaztattak. A zsilip végén egy két ivböl álló, szilárd anyagból épitett csinos hid áll. 3. A kulpini zsilip. A hajószekrény hossza 28°, szélessége 30'. A zsilip csatorna szélessége 27'. A zsilip összes hossza 46°. Berendezése lényegileg hasonló az előbbiekhez. 4. A keresztúri zsilip. Berendezésre és nagyságra nézve hasonló a kulpini zsiliphez. 5. A kis-sztapári vizszabályozó kapu. Összes hossza szárnytól szárnyig 10°. A hajók számára 30' széles nyílással bir, mely egy pár két-szárnyú kapuval elzárható. AzonfölUl mindkét szárnyán tiltókkal elzárható, egyenként 11' széles nyilás van, melyekkel a csatorna vize szabályoztatik. — A zsilipen keresztül egy fahíd vezet. Alagereszek (Syphonok). Ezen építmények arra szolgálnak, hogy azon vizeket, melyek a csatorna által folyásukban megakasztattak, a csatorna feneke alatt tovább vezessék oly helyeken, hol ezen vizek a csatornába, annak magas vizszine miatt be nem vezethetők. Az alagereszek téglából boltozott csöveket képeznek és a csatorna feneko alatt vonulnak el; a cső, melynek keresztmetszete egy fekvő kerüléket képez, két végén fölfelé hajlik. Ily alageresz ezen csatorna alatt 5 van, u. m. Kereszturnái, Pettau-pusztán Torzsa és D.-Sz.-Iván között, D.-Sz.-Ivánnál és Petrovácznál. Ezek között legnagyobb a keresztúri alageresz, 5' magas és 14' széles nyílással, llossza pedig 35°. Valamennyi a vizeket a csatorna jobb partjáról annak balpartjára vezeti. Az újvidéki belvizek levezetésére alageresz helyett egy zsilippel ellátott lecsapoló csatorna építtetett. Vizlecsapolás czéljából Kis-Sztapár és Voprovácz helységek között a csatorna-töltésekbe két zsilipos áteresz építtetett. A közlekedés számára a csatornán 31 bid építtetett, melyek közül 17 járom hid' 10 komphíd, 1 emelhető, 1 eltolható, 1 falazott liid és a sztapári kapun lévő hid. A hidak nyilasainak magassága a csatorna vizszinétül 16—17'.
