Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Közös vasutak - XVIII. Cs. kir. szab. kassa-odorbergi vasút
468 Cs . kir. szab. kassa-oderbergi vasut-társulat. A kassa-oderbergi vasut, a tiszavidéki s a magyar északkeleti vasut által használandó közös kassai pályaudvar iránt a tárgyalások az érdekelt 3 vasut-társaság között annyira elhúzódtak, bogy e pályaudvar műszak-politikai bejárása csak 1872. évi február hóban történhetett meg. Az építkezés azonban erre azonnal erélyesen foganatba vétetvén, rövid idö alatt befejeztetett. c) Teschen—zsolnai vonal. E vonal műszak-politikai bejárása az osztrák területen fekvő 4.24 mfld (32,164 kilóm.) hosszá teseben-határszéli vonalra nézve 1868. april havában, a magyar területen fekvő 4.95 mfld (37,551 kilóm.) hosszú határszél-zsolnai vonalra nézve pedig csak 1868. évi augusztus lióbau ment végbe, de a Riebe testvérek vállalata csak az osztrák vonalon fogott hozzá a tényleges építéshez, s ezt is oly lanyhán vezette, hogy 1869. évi april hóban az összes munkálatoknak alig 2'8%-ja volt készen. Hogy e részvonal megnyitása 1871. év január 8-áu, tehát alig 3 havi késedelemmel mégis megtörténhetett, csupán csak az új épitési fővállalat érdemének tulajdonítandó, s itt ínég figyelembe veendő, hogy az 1869. évi april hó 21-én kelt jegyzőkönyv értelmében Ruttka és Tesclien közt egy második vágány letételének eshetősége is tekintetbe jővén, Csácza és Kisucza-Ujhely között a vonalat is át kelle helyezni. Nem tekintve azon jelentékeny nehézségeket, melyeket a uémet-franczia háború az épités elé gördített, a Mosty melletti alagút épitése is roppant akadályokkal járt, valamint az 1870-ik év időjárási viszonyai is oly kedvezőtlenek voltak, hogy annak folytán az ottani hegyvidék zordonsága következtében különben is igen rövid idő, mely építkezésre használható volna, kárba veszett. A magyar területen fekvő zsolna-határszéli vonal műszaki felül vizsgálata 1871. évi augusztus végével, a Sziléziában fekvő rész felülvizsgálata pedig 1871. évi szeptember hó utóljáu ment végbe. d) Zsolna—poprádi vonal. A Riche-féle épitési tervek, melyek a zsolna-l.-sz.-miklósi vonalra nézve 1868. november 30 án s a l.-szt.-miklós-poprádi vonalra nézve 1869. január 2-án terjesztettek fel az országos kormányhoz, jóváhagyást nem nyertek, s igy új terveket kelle kidolgozni. Az uj tervek alapján a műszak-politikai bejárás a várna-l.-sz.-miklósi vonalra nézve 1869. évi deczember hóban, a liptó szt.-miklós-abosi vonalra nézve 1870. évi február hóban s a zsolna-várnai vonalra nézve 1870. évi márczius hóban eszközöltetett. Jóllehet ennek folytán az épitési idö a zsolna-poprádi vonalra nézve kölönben is igen szűkre szoríttatott, elibez később még más körülmények járultak, melyek e vonal idejekorán való befejeztét akadályozták. Ezek között mindenekelőtt meg kell említeni a franczia-német háborút, a magyar államvasút, magyar keleti, magyar északkeleti és magyar-gácsországi vasut épitése folytán beállott mun-
