Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat

Ferenczcsatoma-társulat. 537 vasút számára. Az üzlet czéljaira a Dunától K.-Sztapárig 5mfld hosszú távirdavonal van felállítva, a további szakaszra esetleg az állami táviida vétetik igénybe. A csatorna mentében egy fa-iskola ültettetett, melyben 1876. évben 10,000 fa-ültetvény volt, s a csemeték évről évre szaporittatnak. A csatornához tartozik még 2 gőzkotró gép, 8—12 lóerőre és 3 kerékkotróhajó. II. A sztapár-újvidéki öntöző'- és hajózó-csatorna. Ezen az 1872. évben megkezdett csatorna K.-Sztapárnál a régi csatornából ágazik ki s 9 mfd. hosszúságban Kis-Sztapár, Veprovácz, Keresztúr, Pettau puszta, Torzsa, Despot-Szt.-Iván, Kulpin, Petrovácz, Irmova puszta és Piros helységek érintésével, Újvidéken alúl a Dunába ömlik. Czélja: az öntözés és hajózás, melyre, valamint a belvizek lecsapolására, kedvező fekvésénél fogva nagyon alkalmas. A csatorna fenékszélessége Kis-Sztapártól Kulpinig 36', Kulpintól Újvidékig 30'. Rendes hajózási vízmélység 6', mely vizduzzaszlások által növelhető. Összes fenékesésc 42' s következő 4 tartányra van osztva, melyekbon a hajózáshoz és öntözéshez megkívántató víznek szabályozása 4 szekrényzsilip és a sztapári vizszabályozó kapu által eszközöltetik, mely utóbbival ezen csatorna a régi csatornától elzárható. I. Tartány: Kis-Sztapártól Keresztúrig terjed, hossza . . . 9000° Fenék-esése 2

1/»' tehát 1000 ölre esik 3" 4"'esés A tartány töltéseinek felszíne a vizduzzasztás végett vízszintesen van kiépítve. II. Tartány: Keresztúrtól Kulpinig, hossza 12550° Fenékesése 2' tehát 1000 ölre esik 1" 11"' A töltések az öntözéshez megkívántató vizszin-emelkedésnek megfelelő magasságban vannak kiépítve. III. Tartány: Kulpintól az újvidéki kapcsolatos zsilipig, hossza 2250° Fenék-esése 1000 ölre 3" 3"' IV. Tartány: a kapcsolatos zsiliptől a Dunáig, hossza . . . 2200° Fenék-esése 2', 1000 ölre 10" 11"' Ezen tartány már a dunai ártérbe esik, s az elébbi 3 tartánynál — melyek ohez képest mintegy fenslkon vonulnak el — jóval mélyebben fekszik úgy, hogy az utolsó két tartány fenékkülönbsége 18 lábat tesz. Ilogy ezen hirtelen talajesést a hajózás legyőzhesse, szükséges volt e helyen oly zsilipet építeni, mely ezen niveau-különbséget két egymásután következő szekrény között megossza. A csatornai töltések koronaszélessége 3—4 öl, esetleg közlekedésre is használhatók. Az öntözés legelőnyösebben az I-ső és II-dik tartányból eszközölhető, mely czélra különösen a II. tartány igen alkalmas, miután abban már a rendes hajózási vizszin is a tartánymenti földterületek felszínénél magasabb, duzzasztás által pedig ezen vizszin még jelentékenyebben emelhető, úgy, hogy az öntözéshez megkívántató vízmennyiség minden vizemelö gép nélkül a töltésbe épített egyszerű zsilipeken átereszthető a megöntözendő telepekre. Ezen tartányok hosszában terülnek el a kincstári nagy uradalmak is, melyek egyikén, az úgynevezett Pékla pusztán, egy minta-öntözési telep berendezése a béga-csatornai kir. mérnöki hivatal által igen szépen kidolgozott tervezet szerint a m. kormány által már el is rendeltetett. Ezen öntözendő telep 355 holdat tesz, melyből 1957» hold mindjárt be fog rendeztetni, a többi 1597» hold részlettel pedig később fog kiegészíttetni. — A tervezetben ki van mutatva, hogy a berendezés a beruházott töke után 76% tiszta hasznot fog hozni mindaddig, mig a tőke törlesztve nincs, azontúl még többet.